Az első szabad választás, kétfordulós, vegyes rendszerű volt. Tíz egyéni választókerületben indulhattak a jelöltek. Aki 50 % + 1 fő szavazatot kapott az már az első forduló után tagja lett a képviselő-testületnek.
Pável Béla, Molnár Imre és Már János már szeptember 30-án nyertek körzetükben. A listás helyek elosztásához az első forduló eredményei számítottak, a három nyertes szavazatát itt nem vették figyelembe.
A további hét helyen október 14-én újabb forduló volt, és az nyert, aki több szavazatot kapott.
Az egyéni választókerületben képviselő lett: 1. Pável Béla független, 2. Molnár Imre MDF, 3. Szlahó József MDF–FKGP, 4. Almási János Gazdakör Egyesület, 5. Már János Gazdakör Egyesület, 6. Sárosiné Polczer Margit független, 7. Dr. Jós Miklósné SZDSZ, 8. Gál István MDF–FKGP, 9. Laurenczy Tamás MDF–FKGP, 10. Kocsis József SZDSZ.
Listás helyről kapott mandátumot: MDF–FKGP: Tóth Elemér, Szalontai János, Kecskeméti Róbert. SZDSZ: Osztertágné dr. Dobrovitz Magdolna, Nyitrai Péter. FIDESZ: D’Elhougne Győző, Skribek Pál, Brunner Ferenc. Gazdakör Egyesület: Frühwirth Mihály nemzetiségi tanácsnok. Az első szabadon választott képviselő-testület 19 tagú volt.
Az alakuló ülés 1990. október 25-én volt. A képviselő-testület választotta meg Molnár Imrét polgármesternek, polgármester-helyettesnek Pável Bélát, alpolgármesternek Szlahó Józsefet.
A testület összetétele többször is változott a négy év alatt. Elsőként Osztertágné dr. Dobrovitz Magdolna SZDSZ-es képviselő mondott le, helyére Kérész Sándor jutott be. Majd d’Elhougne Győző helyére a FIDESZ Gáncs Istvánt delegálta. Változások történtek még a testületben, de azok már a ciklus végén voltak.
Szlahó József alpolgármester 1992. március 28-án bekövetkezett halála után pótválasztást kellett tartania választókerületében. Az első érvénytelen lett, a másodikat Kaposi Józsefné független jelölt nyerte meg. Az új alpolgármester Nyitrai Péter lett.
Az önkormányzat végrehajtó szervezete a polgármesteri hivatal, amelyet a jegyző vezet. Ezt a tisztséget 1992 nyaráig Keserű Lajosné töltötte be. Utána pályázat útján Takács Mária lett a jegyző 2009-es nyugdíjazásáig.
Nagyobb beruházások
Vecsésen nem volt egészséges ivóvízszolgáltatás. Egyéves korig a gyermekek nem is fogyaszthatták a vezetékes vizet. Nyaranta a Felsőtelep és Falu területén gyakori volt a vízhiány. A beruházás pályázati és önkormányzati forrásból valósult meg – 1992 októberében a beüzemelés megtörtént. A mérések kiváló minőségű és elegendő mennyiségű vizet mutattak. 1993-ban Vecsés csatornahálózatát bővítették a Fő utca páratlan oldala, a Küküllői, az Ady, a Tompa, az Angyal és a Zrínyi utcák megépítésével. 1994-es adat szerint Vecsésen 35 km a csatornahálózat hossza. Az érintett 2850 ingatlanból csak 1100 volt bekötve.
Nem volt telefonhálózat, csak postán keresztül tudott telefonálni a néhány vecsési telefontulajdonos. A cél a teljes kínálati piac leggyorsabb elérése volt a legmagasabb technikai színvonalon. Az Ericsson központ és a hálózat üzembe helyezése 1993. december 31-ig megtörtént. A MATÁV 1994-től a jelentkezéseket azonnal ki tudta elégíteni.
Fotó: Katona Csaba
A Falusi iskola öt helyszínen végezte oktató-nevelői feladatát, ez tarthatatlan állapot volt. A beruházásra 40-50 százalékos állami támogatást alanyi jogon lehetett igényelni, ami azt jelentette, hogy elegendő volt az önrészt költségvetési rendeletben vállalnia az önkormányzatnak, ami nem jelentett gondot. 1992. szeptember 21-én megtörtént a Falusi iskola alapkőletétele. A ciklus záróéve pedig meghozta a történelmi eredményt. 1994. május 15-én a Falusi Tornacsarnokot vehettük birtokba. 1994. szeptember 19-én a Falusi iskola új szárnyában 285 alsó tagozatos tanuló jutott a legmodernebb körülmények között a tanuláshoz.
Néhány fontosabb intézkedés
- Jelentős anyagiakat foglalt le a későbbi pályázatok elengedhetetlen feltételeként a közmű alaptérképek, az általános rendezési terv és a szennyvízcsatorna tanulmánytervének elkészítése.
- Folyamatos volt az állami (tanácsi) lakások átvétele, felmérése és a gazdaságtalanul fenntarthatók értékesítése, valamint az állami (szövetkezeti) tulajdonú kül- és belterületek önkormányzati tulajdonba vétele.
- 1991-ben közbiztonsági alapítványt hozott létre az önkormányzat. Általa és a vállalkozások támogatásából jelentős technikai eszközfejlesztés, 1993. április 1-jétől folyamatos ügyeleti szolgálat, és a megalakult polgárőrséggel közös járőrözés vette kezdetét. Megállapodás történt a Pest Megyei Rendőr-főkapitánysággal, hogy a Fő utcai épületet teljes egészében a helyi őrs használhatja. Az épület átépítési költségeit az alapítvány fedezte, ami 1994-ben meg is történt.
- 1991. szeptember 1-jén elkezdődött a gimnáziumi oktatás a Petőfi iskolában és az új Önálló Vecsési Zeneiskolában.
- Elfogadásra került a városi ünnepről és a helyi kitüntetésekről szóló rendelettervezetet.
- A polgári átalakulás megkövetelte, hogy a szocializmusban ránk erőltetett utcaneveket vagy a régire vagy újra cseréljük.
- A vecsési önkormányzat testvértelepülési kapcsolatot létesített Rheinstettennel.
- Hihetetlen, a mai napig milliárdokban mérhető hátrányt jelentett az M0 körgyűrű elhalasztása a főváros akkori vezetésének hibájából.
Szalontai János
