A mindennapok problémamegoldása során a jobb teljesítmény elérésére jelentős hatással van a kreativitás. Napi tevékenységeink, cselekvéseink sorát a szüntelenül felmerülő kisebb-nagyobb feladatok, problémák megoldása alkotja. Ennek eredményessége attól függ, hogy már ismert, rendszeresen jelentkező feladatról van-e szó, amelyet már rutinszerűen végzünk, vagy pedig eltér a mindennapok gyakorlatától.
Napjainkban egyre inkább új, sőt nem egyszer szokatlan, váratlan problémák megoldása elé állít bennünket az élet. A sikeres megoldás attól is függ, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkezünk és milyen hamar ismerjük fel az eredményhez vezető utat. Tanulóink problémamegoldásaink hatékonysága jelentős mértékben függ meglévő kreativitásunktól. Minél hamarabb ismeri fel a megoldandó feladatot és ehhez kapcsolódóan minél többféle vagy új megoldási lehetőséget talál, annál gyorsabban fog boldogulni a feladattal, kevesebb fáradsággal, sikeresebben oldja meg a problémát. Így tehát nagyobb lesz a sikerélménye és a környezet megbecsülése is ezzel egyenes arányban nő. Erre a gyerekre mondják, hogy újító, ötletes vagy eredeti megoldást talál: olyant, ami másnak eszébe sem jutott. Meghökkentő és új megoldások választásával kiérdemelheti mások elismerését is.
De kit nevezhetünk kreatívnak? Aki találékony, leleményes, teremtő és újat alkotó, ötletes vagy éppen csavaros eszű, hamar feltalálja magát, illetve gyors áttekintő képességgel rendelkezik. De lehet élelmes és ravasz, eredeti megközelítésű vagy praktikus megoldásokat alkalmazó, esetleg találmányai vannak.
A fokozott kreativitás inkább a fiatalabbak körében jelentkezik. Éppen ezért van jelentős szerepe a pedagógiának. A kreativitás képessége az új gondolatok létrehozására is vonatkozik. Vizsgálatok bizonyítják, hogy a jobb agyféltekében létezik egy kreativitás központ, éppen ezért a balkezesek általában kreatívabbak. Az érvényesülés, az életben való boldogulás többek között két, egymással kapcsolatban álló igen fontos tulajdonság meglététől függ: a jó memóriától és a kreativitástól. Minél nehezebb, bonyolultabb egy helyzet, annál kreatívabbnak kell lennünk, hogy azt megoldjuk. Iskolai környezetben a divergens feladatmegoldás kapcsán vehetjük észre a gyermek kreativitását. Ez esetben a tanuló többféle megoldásra törekszik. A tehetséges gyerekek a legtöbb esetben divergens gondolkodással rendelkeznek, szemben az átlagos képességű gyerekek átlagos, konvergens gondolkodásával.
A kreatív egyén személyisége is eltérhet az átlagos személyiségtől. A kreatív tanulók általában nagy önbizalommal rendelkeznek, függetlenek, kockázatvállalók, energikusak, lelkesek, kalandvágyóak, kíváncsiak, játékosak, humorosak és érzékenyek. Gyakran művészi és esztétikai érdeklődés jellemzi őket és vonzzák a rejtélyes dolgok. De gyakran jellemző rájuk a nonkonformitás, a társadalmi szabályok figyelmen kívül hagyása, mely makacsságot, lázadást, az együttműködés elutasítását hozhatja magával. Természetesen ezeken a személyiségjegyeken, attitűdökön változtatni lehet annak érdekében, hogy a diákokból önmagukat jobban megvalósító személyek legyenek.
Gyakran a szülők is gondban vannak a kreatív gyerekeikkel kapcsolatban. Megrémülnek, ha a gyerekek fizikailag vagy mentálisan túlságosan aktívak, bosszantóan kíváncsiak, feledékenyek és szórakozottak, álmodozók, elkalandozók, magányosan szeretnek dolgozni, nehezen megközelíthetőek, szenvedélyesek, stb. Ebben az esetben tanácsadásunk arra szolgál, hogy megnyugtassuk a szülőket: gyermekükkel nincs baj, csak egy kicsit „csodabogarak”.
Mi, pedagógusok is sok furcsaságot figyelhetünk meg a tanítási órán és azon kívül is. Pl., hogy kísérletező kedvű, kitartó, nehezen adja fel, szeret építeni, javítani, konstruálni, elfoglalja magát anélkül, hogy feladatot kapna, egyszerű dolgokkal fantáziadús módon elszórakoztatja magát, játékokat talál ki az iskolaudvaron, szívesen beszél felfedezéseiről, találmányairól, nem fél attól, hogy kipróbáljon valami újat, az előírtnál bonyolultabban játssza a játékokat, nem törődik annak következményeivel, ha valamit másképp old meg, mint a többiek.
Kreatív képességek területén mindenképp említésre méltó
- az originalitás – egyediség a gondolkodás és cselekvés terén, vagyis az eredetiség.
- flexibilitás (rugalmasság) – annak képessége, hogy valamely problémát különbözőképpen közelítsen meg
- fluencia (folyékonyság) – annak képessége, hogy a nyitott kérdésekre több megoldást találjon
- elaboráció – hogy képes legyen további részleteket hozzáadni az alapötlethez és továbbfejleszteni az ötletet
- problémaérzékenység – hogy felismerje a nehézségeket, felkutassa a hiányzó információkat
- vizualizáció – a fantázia és képzelet képessége
- értékelés – kritikusan tudjon gondolkodni, hogy meg tudja ítélni valamilyen ötlet vagy produktum helyes voltát
- transzformáció – kreatív módon tudja átalakítani a dolgokat és elképzeléseit
- intuíció – az összefüggések meglátásának képessége csekély információ birtokában is.
A kreativitás esetében megszerezhető képességről van szó, ezért az jelentős mértékben fejleszthető.
Fejleszthetjük a gyerekek kreativitását szokatlan tárgyhasználattal, szokatlan kérdésekkel, gyakran verbális játékokon keresztül is. A közmondások, szólások, szóbeli fejtörők izgalmasak, érdekesek és alkalmasak a kreativitás fejlesztésére. Mindenképpen eredményesek az ún. eszközös játékok is, a táblás játékoknál, stratégiai játékoknál, sakknál természetes, hogy egy-egy lépés megtétele előtt egy sor alternatívát gondolunk végig és próbáljuk meg kiválasztani a legkedvezőbb lépést. De vannak egyszerűbb társasjátékok is, ahol az általunk felvetett elvet ugyancsak jól nyomon lehet követni és egyben érzékelhetjük a kreatív gondolkodás játékos úton való gyakorlását. A labirintusjátékok is jó kreativitásfejlesztő hatással bírnak, de a nagyon olcsó origami és más, kézügyességet és fantáziát igénylő és fejlesztő játékok is jól szolgálják a kreativitás fejlesztésének ügyét. A tárgyakkal történő játékos improvizáció is kiválóan alkalmas a gyors problémafelismerés alkalmazására. A kézbe adott tárgy segítségével létrejövő szituációs játék alkalmat ad a gyors helyzetfelismerésre és a kreatív rögtönzésre.
A játékos kreativitásfejlesztés optimális közege a csoport. Kooperatív – együttműködő – csoportmunkában még hatékonyabb a fejlesztés. Már az óvodában is nagyon sok lehetőség nyílik arra, hogy a gyerekek együtt játsszanak, egymástól kreatív példákat vegyenek át, melyeket az iskolába átkerülve a gyakorlatban is használhatnak.
A kreatív tanuló kivételes egyéniség, másként gondolkodik, másként viselkedik és más igényekkel rendelkezik, mint a többiek. Szokatlan tulajdonságai igencsak próbára teszik mind a szülőket, mind a pedagógusokat. Mégis nagyon fontos, hogy ne váljon középszerűvé. Segítenünk, támogatnunk kell ezt a fajta másságát, hisz minden tudományos, technikai felfedezés, szabadalom kreatív emberek agyából pattant ki. Nem tudhatjuk, hogy a velünk szemben ülő, álló gyermekből mi válhat a mi segítő, támogató attitűdünk segítségével.













