A szabadságharc leverése utáni évtizedekben Vecsés nagy átalakuláson megy át. A századfordulóig a németajkú település etnikai összetétele megváltozik. Ez gyarapodást jelent anyagi javakban és lélekszámnövekedésben.
Ezt a mozgalmas, de jelentős fejlődést hozó időszakot Bilkei Gorzó János 1938-as monográfiája, valamint Puzsár Imre történész és Kiss Gábor tanár írásaiból állítottam össze.
1850-től a vecsési uradalom tulajdonosa báró Sina György és családja lett. Felsőhalom-pusztát 1872-ben Deutsch József megvette a Jurenák családtól. Ferihegy tulajdonosa 1845-től a Jurenák család és Weisz Bernát Ferenc. Halomegyház tulajdonosa 1875-től az Andrássy-család.
Vecsés lakosságának alakulása (Halomegyháza és Ferihegy népességével együtt, de Szentlőrinc nélkül): 1850-ben 1159 fő, 1880-ban 2674 fő, 1890-ben 3271 fő.
1880-ban is Vecsés lakosságának csupán 1/6-a volt magyar és csaknem 5/6-a német. 1890-re már 1/3-ra nőtt a magyarok, és 2/3-ra csökkent a németek aránya.
A lakosság lélekszámánál valamivel nagyobb arányban gyarapodott a lakóházak száma: 1872: 277, 1882: 344, 1890: 420 – ebből szinte mindegyike sár- és vályogfalú, valamint nád vagy zsúptetős.
Úrbéri egyezség
Báró Sina Simon, a falu földesura és Vecsés község ötéves per után, 1862. július 30-án megkötött úrbéri egyezsége rendezte a tulajdonviszonyokat, a jobbágyoknak és a zselléreknek szántóból, rétből, kender- és káposztaföldből, valamint legelőből járó részét.
A lakosság gyarapodásával nyílt meg a mai Jókai Mór utca, ahol 61 „egész” és a nyugati végen 12 „fél” telket alakítottak ki. Ekkori parcellázás lehet a Fő utca Pest felőli végén található 23 „fél” házhely. Egy-egy házhelyet foglalt még el a parókia a templommal, az iskola, a fogadó, a jegyzői lak, a mészárszék és a pálinkaház.
1864-ben tehát összesen: 157 „egész” és 98 „fél” házhely volt a községben a középületekkel együtt.
Szabadságharcosok Vecsésen
Jungmann Dávid orvosként szolgált a honvédseregben 1855-től 1895-ig szolgálta Vecsést sebészmesterként, majd községi orvosként 1877-től. Működésével sikerült megfékezni a pusztító járványokat.
Arndorfer Alajos papként szolgálta a szabadságharcot. 1851-től 1902-ig volt Vecsés plébánosa. 1851-ben az egyházmegye, Sina Simon, Weisz Bernát és a polgárok támogatásával felújította a templomot.
Gróf Andrássy Aladár 1848 nyarától Bem apó segédtisztjeként vett részt az erdélyi harcokban. Halomegyház-pusztán gazdaságot alakított és vadászházat épített (ma Bálint Ágnes Emlékház). A vadászház vendége volt Ferenc József császár, felesége, Sissi, a hazai és külhoni főúri családok sora.
Weisz Bernát Ferenc Kossuth Lajos fő pénzügyi tanácsadójaként nevéhez fűződik a Kossuth-bankó és a honvédsereg finanszírozása. Szabadságharc után felvirágoztatta a Ferihegyi birtokot. A ferihegyi sört sokfelé kedvelték, 1851-ben az első országos borkiállításon díjat nyert „kellemes ízű” ferihegyi asztali borával.
A falu vezetése
1872. augusztus 31-én készült el Vecsés község szervezési szabályrendelete, ami leírta:
„Vecsés község keletkezése óta folyton önálló község lévén, mely képes magát önállóan fenntartani, hivatalnokait és szolga személyzetét fizetni: és így a nagyközségek sorába fog tartozni.”
A község szervezetét így határozta meg: „1-ször Elöljárósága álland: községi bíróból, másodbíróból, közgyámból, 9 tanácsbeliből, 1 községi jegyzőből, 1 segédjegyzőből, egy községi orvosból, kik mindegyike, mint békebírák működnek. 2-szor Képviselőtestülete 36 egyén, kik a községi törvényben foglalt módon – 18 adó aránya szerint (virilisták) s 18 megválasztás útján – lépnek a képviselőtestületbe.”
Gazdaság
A forradalomtól kezdődően a telkes jobbágyok és a zsellérek számaránya folyamatosan változott, az 1880-as évek végére a zsellérek száma már a lakosság 80 százalékát közelítette.
A telkes jobbágyok a fejlődő Pest piacain kora hajnalban az elsők a terményeikkel. de már délelőtt otthon dolgoztak földjeiken. Zöldségeik mellett különösen nagy híresség lett a vecsési káposzta.
A zsellérek gyermekei inkább ipari mesterséget tanultak, s így lett kőműves, cipész, szabó, kovács, lakatos, kerékgyártó mester a faluban. Később Budapest ipara nyújt megélhetési lehetőséget nekik és az új betelepülők lakosság számára.
Hogyan nézett ki Vecsés?
Galgóczy Károly 1877. évi megyemonográfia: „A nép nagy szorgalommal és tisztán míveli földeit, gondosan trágyáz, a gabonafélékén kívül nagyban űzi a kukorica- és burgonya termelést; lapos, rétes földein sok répát s zöldséget termeszt; […] házi kerteiben a veteménytermelést szintén kitűnő mértékben gyakorolja; mindezek mellett pedig fő jövedelemforrásainak egyike a tehéntartás és tejgazdaság, termékeinek a fővárosi piacra élénk szállításával. A szőlőművelés és gyümölcstermelés szintén jelentékeny számot tesz. Emelkedett fekvésű homoki szőlőskertjein kívül, a szomszéd Ferihegy pusztán is sokan bírnak szőlőt; ezen kívül néhol a házi kertek szintén szőlővel beültetvék; gyümölcsfával pedig úgy a szőlők, mint a házi kertek bővelkednek. Van 1200 □ ölnyi községi faiskolája, szakértő kertész kezelése alatt, … a lakóházakkal az istállók itt is hosszasan egyfolytában építvék, s a házak előtt többnyire külön tető alatt állanak a pincék, az utcára menő nagy vasalt rácsos ajtóikkal.”
Összeállította: Szalontai János
