Ha ebben az időszakban belépünk egy katolikus templomba, feltűnik azonnal, hogy az oltárokon nincs virágdíszítés és lila terítők találhatók ott és az ambókon (felolvasó állványokon). Nagyböjt van.
Negyven napos készületi idő húsvétra. Szent Iréneus püspök a II. században lejegyezte, hogy a húsvét előtti böjt csak két napig tartott: nagypénteken és nagyszombaton. „Az isteni Vőlegényt (Krisztust) kiszakították övéi közül s azok utána szomorkodtak.” A IV. sz.-ban már ajánlatos volt a „Quadragesima”, vagyis a negyvennapos böjtölés, mely nagyböjt első vasárnapján kezdődött. (Mivel vasárnap a hívek nem böjtöltek, Nagy Szent Gergely pápa, hogy a 40 nap kijöjjön hozzácsatolta a nagyböjt első vasárnapja előtti 4 napot, tehát hamvazószerdával kezdődik a húsvét előtti böjti időszak.
Őseink nagyon szigorú böjtöt tartottak: negyven napig nem fogyasztottak húst, sőt a zsíros ételektől is tartózkodtak. A nagyböjti időben nem tartottak esküvőket, nem vettek részt zenés szórakozásokon. Ezt a szigorúságot az Egyház fokozatosan enyhítette. Jelenleg a nagyböjti péntekeken van hústilalom és két nap, hamvazószerdán és nagypénteken szigorú böjt. (Természetes, lehetetlent nem kíván az Egyház. Kisgyermekeknek, időseknek, betegeknek, utazóknak, közösségi konyháról étkezőknek nem kell tartózkodni a hústól. Helyette választhatnak más önmegtagadó vagy irgalmassági cselekedeteket. Aki komolyan
veszi a húsvéti felkészülést, aki át akarja élni Jézus Krisztus szenvedéseit, keresztútját és kereszthalálát, az felhasználja komolyan a nagyböjti szent időt. Több imádság, biblia-olvasás, esetleg keresztút, másokon való segítés stb.).
A korábbi években többször is szó volt a nagyböjtről, a keresztútról, a három szent napról, ezért most új témát szeretnék elkezdeni, a BÁTAI Szent Vér kegyhelyről szólnék, de ez a téma is kapcsolatban van a nagyböjttel. Báta – ez a Baranya megyei kisközség, jelenleg kb. 1700–1800 lakosa van – a szenvedés misztériumára akarja irányítani figyelmünket. Ezt tette a középkorban nemzeti kegyhelyként, s ezt teszi ma is, amikor meghív a kereszt szemlélésére, hogy Jézus keresztje előtt tudatosítsuk magunkban az Úr szenvedésének megváltó erejét.
Báta Magyarország legősibb kegyhelyei közé tartozik. Nem Mária kegyhely, mint pl. a közelében lévő Máriagyűd, Andocs, Máriaverebély-Szentkút, Máriapócs stb., hanem Krisztus drágalátos Szent Vérének tiszteletére hívja a híveket a Klastrom-dombon lévő kegytemplom.
Udvardy György pécsi megyéspüspök úr mondta Bátán: „Ennek a helynek, ennek a templomnak üzenete van: az Isten szerető Atya, aki szeretetből elküldte a fiát a mi megváltásunkért, s Ő vállalta értünk a szenvedést, magára vette bűneinket, szenvedéseinket és felvitte a keresztre!” Magyarországon ez az egyetlen Szent Vér kegyhely.
Nagy István Elek
