A liturgiában a húsvét beteljesedésének ünnepe. Mozgó ünnep, a húsvét dátumától függően V. 10-VI. 13 közé esik. Az ősegyházban az 50 napos időszakot jelentette. Az ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az egyház születésnapja. Magyarországon a pünkösdhétfő 1993-tól munkaszüneti nap. 2026-ban május 24–25.
Pünkösdi népszokások Pünkösdi királyválasztás
A pünkösdi királyválasztás az egyik legarchaikusabb pünkösdi népszokás, ami egész Európában elterjedt. Hagyománya a középkorban már biztosan élt, s ma is ismert a közmondás: „rövid, mint a pünkösdi királyság”. A lóversennyel, bikahajszával vagy más ügyességi próbákkal választott pünkösdi király hatalma egy évig tartott, addig a többi legény engedelmességgel tartozott neki. A pünkösdi játékok győztesét és lovát virágokkal, szomorúfűzágakkal borították. A pünkösdi király egy évig minden lakodalomba, ünnepélyre, mulatságra hivatalos volt, és minden kocsmában ingyen fogyaszthatott a közösség kontójára. Ráadásul, ha valamilyen törvényi vétséget ejtett, nem érhette testi fenyítés.
Pünkösdi királyné, pünkösdi királynéjárás
Sok helyen pünkösdi királynét választottak a kislányok közül, aki díszes menet élén járta be a falut házról-házra. A szokásnak több változata is ismert, az egyik legelterjedtebb motívum, hogy fehérbe öltöztetett, fátyollal vagy piros mintás kendővel borított királyné a kosarában rózsaszirmokat vitt (az egyik legelterjedtebb pünkösdi jelkép), amivel meghintette az ajándékozókat. Ahol szívesen fogadták a menetet, a kíséret tagjai egy mondóka kíséretében felemelték a királynét, miközben hangosan mondták, „Ekkora legyen a kendtek kendere”. A szokás eredete termékenység mágia lehetett.
Pünkösdölés
A pünkösdölés (más néven mavagyonjárás vagy mivanmajárás) egy énekes-táncos adománygyűjtő pünkösdi népszokás volt az Alföldön. Több változata is ismert: van, ahol a pünkösdi királyné állt a központban, máshol a király és királyné együtt járták be a falu utcáit. Bizonyos változataiban a résztvevők lakodalmi menetet játszottak el. A menetet fiatalok vagy gyermekek alkották, akik énekelve, mondókázva jártak körbe. Azokon a helyeken, ahol a pünkösdölésben közösen vettek részt a legények és a lányok, sokszor nagy táncmulatsággal zárult pünkösdvasárnap.
Pünkösdi zöldágazás
A régi időkben sok helyen pünkösdkor zöld ágakat tűztek a házakra, kerítésekre és istállókra, általában a rossz szellemek, boszorkányok elűzése érdekében.
Ismert még zöldágjárás, ami az ünnephez kapcsolódó énekes-táncos gyerekjátékok gyűjtő neve. Például a „Bújj, bújj zöld ág…” című népdalt énekelve feltartott kézzel kaput formáltak a többieknek. A kislányok a kapun áthaladva zöld ágakkal és virágokkal a kézben járták be a falut.
Májusfa
A májusfa (más néven májfa vagy jádzófa) is több helyen fontos szerepet játszott a pünkösdi ünnepkörben. A Zempléni-hegyvidék falvaiban pünkösdkor állították a májusfát, de például a Pest megyei Galgamácsán pünkösd szombatján mentek a legények a fáért az erdőbe.
Máshol, ahol a májusfa felállítása korábban történt, pünkösdkor döntötték le.
Csíksomlyói búcsú
A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett. A levélben a pápa is megemlíti, hogy a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából, és gyakorta nem szűnik meg Máriát tisztelni. A székely nép Mária-tisztelete valószínűleg régibb időkig megy vissza, Babba Mária, a „napba öltözött asszony” már a kereszténység felvétele óta a nép fő pártfogója és imáinak tárgya lehetett. 1345-ben, a székelyek által legyőzött tatárok akként nyilatkoztak, hogy őket „nem a székelyek győzték le, hanem a székelyek élén egy nagy lovon ülő és a kezében bárdot tartó lovag (Szent László király), aki felett egy gyönyörű koronás szép királynő (Szűz Mária) lebegett”.
A legenda szerint az első csíksomlyói búcsút 1567-ben tartották, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. A székelyek serege pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és Szűz Mária segítségével legyőzték a fejedelmet a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.
Fogadalmukat a legnehezebb időkben is megtartották, de ez a kegytemplomra és az előtte lévő térre korlátozódott. 1992 óta a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben rendezett nagyszabású szabadtéri mise több százezer Kárpát-medencei magyar szakrális zarándokeseménye lett.
Másnap a Gyimesekben folytatódik az ünnepség. Az ezeréves határon lévő emlékhelyeken, a kápolnánál és a legkeletibb magyar vasúti őrháznál találkozik több tízezer magyar zarándok. Minden évben sok-sok vecsési látogat el a búcsúra.
Fotó és szöveg: Szalontai János
