A mai Vecsés és külterülete két Árpád-kori falu, Vecsés és Halom felett fekszik. A középkori Vecsésről és Halomról az első írott forrás 1318-ból, illetve 1323-ból, az Anjou királyok idejéből való. A terepbejárások és az ásatások alapján falvaink viszont már a 10. századtól lakottak, egyidősek az államalapítással.
Az Árpád-kori Vecsés templomának és temetőjének nyoma a Hold utca folytatásában található a szántásban, Halomé túl az M0-s autóúton. A középkori Vecsés 1600 körül pusztult el, a tizenöt éves osztrák-török háború idején. Halom falut a 15. század végén hagyták el lakói, valószínűleg Pestre költöztek.
Környékbeli Árpád-kori falvaink pusztulása két okra vezethető vissza. Az egyik a pusztásodás folyamata, mikor a jobbágyok elhagyják a települést, hogy Pestre vagy Budára költözve szabad emberek legyenek. Ez történhetett Halommal. A másik ok a török hódítók megjelenése és a pusztítás. Ez történt Vecséssel.
Vecsés és Halom Pest piackörzetében feküdt. Egy nap alatt meg lehetett járni oda-vissza szekérrel az utat, így az itteni földművesek szoros kapcsolatban álltak ezzel a fontos várossal. De milyen településeken haladhattak keresztül őseink az Árpád-házi királyok idején?
Wernertelke a mai Pestszentimrén
Első állomásuk, Wernertelke Vecséstől nyugatra, a mai Pestszentimre helyén állt. Valahol a Kapocs utcai kiserdő felé. Nevét Werner, budai bíróról, Buda várának parancsnokáról kapta. A Wernerek és más pesti és budai polgárcsaládok megjelenése birtokosként ösztönzően hathatott a két fontos városba való beköltözésre. A település így még a török megjelenése előtt lakatlanná vált.
Szentlőrinc a mai Kispesten
Szentlőrinc falu nevét ma Pestszentlőrinc viszi tovább, a középkori falu helye azonban a kispesti Wekerle-telepen kereshető. A Hungária út 5. szám alatt emléktábla jelöli a hajdani templomot. A település a nevét a védőszentjéről kapta. A középkori Szentlőrinc Buda török bevétele után pár évvel lakatlanná vált.
Kormányos és Gubacs a mai Pesterzsébeten
Kormányos szintén Pestszentimrén kereshető, Wernertelkétől északra feküdt. A 15. század elején elnéptelenedett, és Gubacs faluhoz csatolták. Gubacs neve már egy 1067-es oklevélben szerepel, elképzelhető, hogy egy tölgyfaerdőre utal. A török időkig fontos település volt, de akkor elpusztították a megszállók. Nevét ma is őrzi a Gubacsi-dűlő, a Gubacsi út vagy a Csepel-szigetre vivő Gubacsi híd. Templomát 1953-ban tárták fel a régészek a Duna-parti Tatárdombon.
Szenterzsébetfalva a mai Ferencvárosban
Őseink Wernertelkét, Szentlőrincet, Kormányost és Gubacsot elhagyva az utolsó Pest előtti faluhoz, Szenterzsébetfalvához érkezhettek. A települést a 13. században alapította IV. Béla. Nevét Árpád-házi Szent Erzsébetről kapta. Nagyjából a mai Szabadság híd és a Lágymányosi híd között feküdt a Duna-parton. A falut a dominikánus szerzetesek bírták. Innen indult útjára társaival 1235-ben Julianus barát, hogy megkeresse az őshazát.
Így érkezünk meg a középkori Pest városfalaihoz és egyik városkapujához, a Belgrádi kapuhoz. És időben is zárjuk az Árpád-kort. Itt, Szenterzsébetfalván választották királlyá Károly Róbertet, akivel kezdetét vette hazánk történetében az Anjou-kor.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
