A tervezéskor az volt a meghatározó alapelv, hogy a nehéz gazdasági helyzetben is biztosítsa a képviselő-testület az önkormányzati feladatokat ellátó intézményrendszer kiegyensúlyozott és biztonságos működését – mondta Alattyányi István, a Gazdasági Bizottság elnöke.
A 2023-as költségvetés előkészítésekor olyan fontos szempontokat vettünk figyelembe, mint a tudatos városüzemeltetés és fejlesztés, a szociálisan rászorulók támogatása, a működés feltételeinek hosszú távú biztosítása, az alapfeladatok ellátásához szükséges fejlesztéseket célzó pályázatok saját forrásainak biztosítása, illetve a pályázati lehetőségek minél nagyobb arányú kihasználása. Az elmúlt évekhez hasonlóan most is arra törekedtünk, hogy a város gazdálkodása takarékos, átlátható és biztonságos legyen. Többek között ennek köszönhetjük, hogy a koronavírus-járványból adódó vagy a magas infláció miatt jelentkező gazdasági problémákat is át tudta hidalni a város. Az előttünk álló időszak sem ígérkezik könnyűnek, de mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a város működése zavartalan legyen – foglalta össze Alattyányi István a költségvetés kialakításának szempontjait.
Közel 10 milliárd forint a főösszeg
Az idei költségvetés bevételi és kiadási főösszege 9 milliárd 998 millió 905 ezer forint – tudtuk meg. Ez a szám elsőre szépen hangzik, de az elmúlt időszak jelentős áremelkedései azért árnyalják a képet. A rezsire a korábbi összeg többszörösét kell kifizetni, és az építőiparban is elszálltak az árak, ez pedig az önkormányzati beruházások tervezését is meghatározza.
A bevételek között a legnagyobb tétel az iparűzési adóból származik, melyet idén óvatos kalkuláció mellett 3,35 milliárd forintban állapított meg a városvezetés. Az építményadóból 400 millió forint, az idegenforgalmi adóból 23 millió forint, bírságokból és pótlékokból pedig további 10 millió forint bevételre számít az önkormányzat.
A bevételi oldal másik nagyobb tétele a központi költségvetésből származó feladatalapú támogatás. Ebből egyebek között köznevelési feladatok ellátására 527 millió forintot, szociális és gyermekjóléti feladatok ellátására több mint 282 millió forintot, gyermekétkeztetésre 151 millió forintot, településüzemeltetéshez tartozó egyéb önkormányzati feladatok ellátására 161 millió forintot, kulturális feladatokra pedig közel 48 millió forintot biztosítanak a városi költségvetésben – tudtuk meg Alattyányi Istvántól.
Jelentősen emelkedett a szolidaritási hozzájárulás
A Gazdasági Bizottság elnöke elmondta, hogy magas adóerőképessége miatt Vecsésnek ismét jelentős összeget kell befizetnie az államkasszába szolidaritási hozzájárulás címén. Míg ez az összeg tavaly nem érte el az egymilliárd forintot (934 millió forint volt), addig idén 1 milliárd 272 millió 824 ezer forinttal – ez a város éves költségvetésének több mint 12 százaléka – kell hozzájárulnia Vecsésnek az állami feladatok ellátásához.
– A rezsiárak emelkedése miatt nagyjából tízszeres árat kell fizetnie az energiáért az önkormányzatnak, ezért a szolidaritási hozzájárulás idén különösen érzékenyen érinti a költségvetésünket – tette hozzá a bizottság elnöke.
Beruházások és felújítások
Alattyányi István elmondta, hogy a zárszámadásig elsősorban a tavalyról áthúzódó beruházásokat, felújításokat fejezi be az önkormányzat. Ezeknek egy részét az átmeneti gazdálkodás biztosítja, valamint az elfogadott új költségvetés. Út- és járdaépítésekre, egyéb útfelújításokra egyelőre 100 millió forintot különítettek el a költségvetésben, az infrastrukturális beruházásokra fordítható további forrásokról a zárszámadás ismeretében dönthet a képviselő-testület.
A tervezett felhalmozási kiadások között 240 millió forintot állítottak be városi beruházásokra, a felújításokra szánt összeg 159 millió forintot tesz ki, kisebb tárgyi eszközök beszerzésére pedig 22 millió forintot különítettek el. Az önkormányzatnak van egy 1 milliárd forintos fejlesztési célokra felvett hitele is, ennek a törlesztőrészletei is biztosítottak a költségvetésben.
Több kisebb, de fontos beruházás forrását is biztosította a képviselő-testület az idei költségvetésben. Ilyen például a polgármesteri hivatal épületének állagmegóvása, ami elsősorban az épület alatt található pince vizesedésének megszüntetését jelenti. Erre a célra 35 millió forintot különítettek el. A szakorvosi rendelő födémszigetelésére 7,5 millió forintot terveztek be, a Széchenyi úti csomópont átalakítására – erre a 0202-es út kivitelezése miatt van szükség – 20 millió forint szerepel a költségvetésben. Folytatódik a lakossági járdaépítési program is, térkő beszerzésére 15 millió forintot különítettek el. Ugyanekkora összeget fordítanának csapadékvíz-elvezetési munkálatokra, továbbá szintén 15 millió forintot különítettek el intelligens gyalogátkelőhelyek létesítésére.
Önkormányzati támogatások
Az idei költségvetésben is jelentős összeget fordítanak rászorulók megsegítésére. Ezekről a támogatásokról az önkormányzat Szociális Bizottsága dönt hétről hétre. Alattyányi István kiemelte a vecsési gyerekek nyári táboroztatására fordítható összeget: erre a célra idén 5 millió forintot biztosít az önkormányzat. Fontos kiemelni még a Bursa Hungarica támogatást, melyet a felsőoktatásban tanuló, szociálisan rászoruló diákok vehetnek igénybe.
A Német Nemzetiségi Önkormányzat 6 millió forint, a Roma Nemzetiségi Önkormányzat 1,5 millió forint támogatást kap idén a várostól.
A helyi civil szervezetek és a sportegyesület támogatását a tavalyi évhez hasonló mértékben határozta meg a képviselő-testület. A felmerült igények miatt jelentkező többlettámogatásokról a zárszámadás ismeretében döntenek a képviselők.
Az önkormányzati fenntartású intézményekben jelentkező bérfeszültségek megszüntetésére bevezetett Vecsés Pótlékot továbbra is biztosítják a dolgozók számára, a köztisztviselői alapot pedig 15 százalékkal megemelte a képviselő-testület. Emellett tavaly év végén és az új év elején – a vezetők kivételével – az önkormányzati intézmények és cégek valamennyi munkavállalója kapott bruttó 50 ezer forint rezsitámogatást – tudtuk meg.
Alattyányi István hozzátette, idén is a zárszámadás ismeretében dönthet majd az önkormányzat a fejlesztésekre és támogatásokra fordítható források emeléséről.
Varga Norbert
