Október 6-án a hagyomá­nyokhoz hűen az Andrássy is­kola előtt felállított kopjafánál rendeztek megemlékezést az aradi vértanúk tiszteletére.

Idén 173 éve, hogy az 1848–49-es szabadságharc leverését követően I. Ferenc József császár utasítására kivégezték az aradi vértanúkat. A tizenhárom honvédtiszt, Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Leiningen–Westerburg Károly (gróf), Nagysándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác, Vécsey Károly (gróf), Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József tábornokok és Lázár Vilmos ezredes, valamint a szintén aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajos, az ország első független felelős kormányának miniszterelnöke a hazáért, Magyarország szabadságáért és függetlenségéért adta életét 1849. október 6-án. A hősök emlékének tiszteletére október 6-át Magyarország kormánya 2001-ben gyásznappá nyilvánította.

A megemlékezésen beszédet mondott Szűcs Lajos országgyűlési képviselő

A megemlékezés elején Falvai Anett köszöntötte a megjelenteket, akik a Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület fúvószenekarának kíséretével közösen elénekelték a Himnuszt. Ezt követően a térség országgyűlési képviselője, Szűcs Lajos mondott beszédet. A politikus kiemelte, hogy az 1848-49-es szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjárata során hazánk sikereit az ellenséges Habsburg-csapatok sem voltak képesek egyedül feltartóztatni.

– A harcok lezárásához szükséges erőt csakis megalázkodások útján nyerték el. 1849. augusztus 13-án tette le a fegyvert a Görgey Artúr vezette magyar hadtest, Paszkevics orosz főherceg előtt Világosnál. A fegyverletétel bár történelmünk egyik legfájóbb pontja, mégis az ott harcoló katonák büszkeségének tanúhelye is egyben. A magyar seregek az oroszok előtti fegyverletétellel bizonyították, hogy küzdelmük egy olyan szabadságharc volt, amelyet csak két nagyhatalom együttes fellépése tudott elnyomni – mondta Szűcs Lajos.

Beszédében arra is kitért, hogy a szabadságharcban betöltött szerepük miatt kivégzett hősök ékes példái annak, milyen erőt képvisel az összefogás és a hazaszeretet.

– A kivégzettek közötti társadalmi, nyelvi és vallási különbözőségei sem szabtak gátat annak, hogy együttes erővel harcoljanak a szabad, független, polgári Magyarországért – fogalmazott.

Szűcs Lajos beszédében párhuzamot vont a nemzetet érintő múltbéli és a mai kihívások, megpróbáltatások között.

– Minket, magyarokat mindig is nehéz feladatok elé állítottak. Sokszor szövetségesek híján csak magunkra számíthattunk, harcaink pedig nem csak hazánk, hanem egész Európa biztonságát garantálták. Elődeink tettei nemzetünk erejét bizonyítják, azt az erőt, ami bennünk is megvan, és aminek segítségével képesek vagyunk szembenézni a jelen kihívásaival. Napjainkban is tragédiák sorozata zajlik a világban. Szomorúan látjuk, hogy a 21. században a szabadság még mindig nem egy alapvető jog, hogy az erősebb államok hogyan igyekeznek elnyomni a kisebb államok függetlenségét. Hazánk nagyjai tetteikkel egy fontos örökséget hagytak ránk, mégpedig azt, hogy egy békés, szabad országért időről időre közösen cselekednünk kell. Határozottan kell fellépnünk azok ellen, akik a szuverén jogainkat próbálják csorbítani. A megpróbáltatások idején különbözőségeinket félretéve kell együtt, egységként fellépnünk ahhoz, hogy szeretett nemzetünk jövője biztosított legyen.

Az Andrássy iskola hetedikes tanulói idézték fel a 173 évvel ezelőtti eseményeket

Az országgyűlési képviselő beszéde után az Andrássy iskola diákjainak műsora következett. Az idei évforduló alkalmából a hetedik évfolyamos tanulók idézték fel színvonalas műsor keretében a 173 évvel ezelőtt történt eseményeket. A gyerekeket Berényi Mária, Kissné Fehér Judit és Kabai Gabriella osztályfőnökök készítették fel.

Szlahó Csaba polgármester és Szűcs Lajos koszorút helyezett el a kopjafánál

Az iskolások műsora után Szlahó Csaba polgármester és Szűcs Lajos főhajtással és koszorúval rótta le tiszteletét a szabadságharc áldozatai előtt, majd a vecsési intézmények, civil szervezetek és pártok képviselői helyezték el koszorúikat a kopjafánál.

Szöveg és kép: Varga Norbert