A koronavírus-járvány Vecsésen is nehéz helyzetbe hozta a lakosságot. A vecsési utcákat járva arról kérdeztük a járókelőket, hogyan élték meg ezt az időszakot?
A koronavírus-járvány megelőzésével kapcsolatban ez év januárjában írtam egy cikket a Vecsési Tájékoztatóban. Az írás arról szólt, hogy a Covid fertőzés megelőzéseként hogyan emeljük meg a D-vitamin szintünket. Azóta egy 80 000 fős nemzetközi angol orvosi tanulmány alapján kiderült, hogy akik Covid fertőzéssel kórházba kerültek, azoknak a D-vitamin szintje hiányos volt, azaz a vérükben kevesebb, mint 25 ng/ml (azaz 62,5 nmol/L) D-vitaminnal rendelkeztek. Azok, akiknél a D-vitamin e szint felett volt, nem kerültek kórházi kezelésbe. Napi 4 000 NE (Nemzetközi Egység) tartós szedése mind a beoltottakat, mind az oltatlanokat kiemeli ebből a veszélyes zónából, különös tekintettel arra, hogy ősszel, amikor szervezetünk D-vitamin termelése a nap sugárzása miatt csökken, a delta (vagy más) koronavírus variáns mindenki számára fokozottan fertőző lehet. Érdemes idén szeptemberben a D-vitamin szintünket legalább 60 ng/ml-re (150 nmol/L) megemelni, mely még békeidőben is mértéktartó szint lenne, kiegészítve ezt az A-vitaminnal, a K2-vel, a magnéziummal és a cinkkel.
Kérdezősködésünk során a megszólítottak D-vitamin szedési szokásai felől is érdeklődtünk és többen jelezték, hogy bár azt fontosnak tartják, de mindegyikük napi adagja alatta volt a 4 000 nemzetközi egységnek. A januári cikkemben megemlítetteken túl – prevenciós szempontból – több gyógyszerrel bővült azóta a Covid fertőzés kezelése, melyek használata alapján, a Nobel díjra felterjesztett New York-i sztár háziorvos protokollja szerint jó eséllyel megelőzhető a Covid fertőzöttek kórházba kerülése! Ő a D- és C-vitamin mellett a következő gyógyszereket használta: ivermectin, azithromicin, hidroxiklorokin, kvercetin és persze a cink.
A körkérdésben megkérdezett személyek Covid fertőzés nélkül vészelték át a járványt, mindenki beoltatta magát, és ami szintén fontos, hogy egyikük sem veszítette el a munkáját. Több más személyt is megszólítottunk, akik nyilatkoztak a járványhelyzet országos kezelésének pozitív vagy negatív hatásairól, a megelőzés hiányáról, de névvel és képpel nem vállalták mondanivalójukat. A legnagyobb problémát a távolságtartás okozta, hiszen az ember közösségi lény és a személyes kapcsolatok alakulása igen fontos számára.
Pirigyiné Lakatos Mártával Telepi út–Károly utca sarkán álló üzletében futottunk össze. „A pandémia elején ijesztő időszakot éltünk át és nagy örömünkre szolgált, hogy abban a szolgáltatásban, melyet folytatunk, az üzletünk nyitva lehetett. Hála istennek sem a Covid, sem a rövid nyitvatartás nem riasztotta el az ügyfeleket. Természetesen folyamatosan fertőtlenítettünk és hamar rájöttünk, hogyan kezeljük a járványt. Szerencsések voltunk, miután a családban csak a fiam volt beteg, de ennek ellenére nem alakult ki nálunk a félelemtudat. Ez talán köszönhető a D-vitaminnak, az oltásoknak, vagy talán a személyes pozitív hozzáállásunknak. Máskor is kezeltük az influenzát, és tudtuk, ha megfelelően kezet mosunk és fertőtlenítünk, akkor különösebben nem lesz semmi baj. Az üzletben ennek ellenére két munkatársunk is enyhén megbetegedett, de miután ötvösök is vagyunk és bár rövidítve, de folyamatosan tudtunk dolgozni, ezért a pandémia nem volt számunkra annyira megviselő, mint másoknak.”
Kovács Enikőt az önkormányzattal szemben szólítottuk meg és nagyon kedvesen reagálta a kérdésünkre. „A pandémia elején kicsit izgultunk, hogy nehogy elkapjuk ezt a betegséget, de miután végig dolgoztunk, ezért nem volt igazán időnk arra, hogy sokat gondolkozzunk ezen, de azért féltünk a járványtól. Kisebb savanyító üzemben dolgozom, és a higiéniai előírásoknak igyekeztünk eleget tenni. Azért aggódtunk, hogy nehogy valamelyik kolléga, vagy családtag megbetegedjen, de szerencsére ez nem történt meg. Azt mondhatom, hogy a megfertőződést mindannyian megúsztuk, de a biztonság kedvéért az oltásra is elmentünk. A hírek azonban megrémisztik az embereket, újabb vírusos variánsokról beszélnek, és talán ősszel újabb hullám is lehetséges lesz. Mi Erdélyből jöttünk és Vecsésen dolgozunk. Aggódtunk az otthoni családtagjainkért, mert egy évig haza sem tudtunk menni a határlezárás miatt. Azóta többször jártunk Erdélyben, és persze természetes módon továbbra is tartunk a járvány miatti szigorításoktól. Fontos a higiéniai feltételeknek való megfelelés, de szerencsére most már maszkot nem kell hordani. Aminek nagyon örvendek, hogy tudunk találkozni emberekkel, mert ez nagyon hiányzott a pandémiás időszakban.”
Darab Istvánnal a postánál elegyedtünk szóba, és nagyon örültünk, hogy egy férfi is válaszolt a kérdésünkre. „A pandémia hatását közelről sikerült megismernem, hiszen a feleségem egészségügyi dolgozó, ezért amint volt lehetőségünk, mindketten beoltattuk magunkat. Én vállalkozó vagyok, és szerencsére folyamatosan működött a cégem, ezért nem éreztük a pandémiának sem anyagi, sem erkölcsi hátrányát. A családban nem történt fertőzés, ezért ebben a tekintetben is kifejezetten szerencsések voltunk, igaz, azóta már mindenki be lett oltva. A járvány végét még nem látom, ebből a szempontból az őszt még igen labilisnak érzem. Szentül meg vagyok győződve, hogy ez a vírus mesterségesen lett előállítva és szándékosan lett elterjesztve, mert a véletlenben nem hiszek.”
Práczki Péter
