Amerikai önkéntes a Petőfi Iskolában

A gyerekeknek és az amerikai vendégnek is élmény volt az együtt eltöltött három hónap

A nyugdíjas Leigh Yarger szeptemberben érkezett Magyarországra az Iowa (USA) állambeli Waterloo-ból az Amerikai Evangélikus Egyház önkénteseként és három hónapot töltött Vecsésen.

Az evangélikus gyülekezet vendégeként részt vett a gyülekezet életében, valamint angol nyelvű társalgásórákat tartott. Emellett heti néhány délelőttön a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskolában segítette az angol nyelv oktatását. Jól érezte magát nálunk, a kulturális különbségek ellenére hamar beilleszkedett és nagyon rugalmasan állt hozzá a tanórai feladatokhoz, minden helyzetben gyorsan feltalálta magát.

Az alsó tagozatosokkal játszott, énekeket tanított nekik, képeket és rövid videókat vetített Amerikáról. A kicsik érdeklődve hallgatták, Leigh pedig mesélt nekik az amerikai szokásokról, az ünnepeikről, a kultúráról éppúgy, mint a traktorgyártásról (Waterlooban van a híres John Deere traktorgyár), a közlekedésről vagy az állatokról.

Leigh Yarger (a kép jobb szélén) segítette a nyelvvizsgára és az érettségire történő felkészülést és kommunikációs órákat is tartott a Petőfi iskolában

Vendégünk a nagyobbaknak kommunikációs órákat tartott, az érettségi és nyelvvizsga előtt álló gimnazistákkal pedig kis csoportokban foglalkozott, leginkább a szóbeli felkészülésüket segítette, beszédkészségüket fejlesztette. Ezen kívül sok osztályban vett részt néhány órán, ahol a diákok rengeteg kérdést tettek fel neki Amerikáról, az életéről, a magyarországi tapasztalatairól, ő pedig mindenre türelmesen válaszolgatott. Mindig ügyelt rá, hogy lassan és érthetően beszéljen, és sok kivetített képpel színesítette a mondanivalóját.

És hogy miért éppen Magyarországra jött önkéntesnek? Erre a következőket mondta:

– Tavaly részt vettem az Amerikai Evangélikus Egyház egy előadás-sorozatán, ahol meghallgattam egy magyarországi diáklányt is, aki önkénteseket keresett Magyarországra, hogy angol kommunikációs órákat tartsanak. Úgy gondoltam, miért ne? Ezért azonnal feltettem a kezem, aztán picit utánanéztem a dolgoknak, és tessék, most itt is vagyok.

Leigh azt is elmesélte, hogy korábban jóformán semmit nem tudott Magyarországról, de nagyon örült, hogy jelentkezett a programra. Rengeteg jó élmény érte, elbűvölték nem csak az építészeti emlékek, a látnivalók, a termálfürdők, hanem az emberek kedvessége, barátságossága is. Egy nagy kaland volt számára ez a három hónap. Hétvégenként utazgatott Magyarországon, járt a Balatonnál, a Dunakanyarban, és sok-sok csodás emlékkel gazdagodva utazott haza Amerikába.

Örülünk, hogy a három hónap alatt ilyen remek nyelvgyakorlási lehetőséget kínált fel diákjainknak és biztosak vagyunk benne, hogy ez az időszak mind nekünk, mind Leigh számára emlékezetes marad.

Bekkerné Fenyő Ágnes, angoltanár