Vecsésen 2006-ban volt az első Szent János napi boráldás. Hazánk jellegzetes borvidékein is csak 2000 táján kezdett újra éledezni ez a több százéves hagyomány.
Ma már Esztergomban is főpásztori misén adnak áldást a bőséges szőlőtermésre, az egészséges borra, a magyar termőföld és a szorgalmas emberi munka gyümölcsére.
Az első írásos emlékek szerint a 13. században, Németországban ismert volt a Johannisminne, amikor a pap a következő szavakkal adta vissza a bort a híveinek: „Igyátok Szent János szeretetét!” Ekkor terjedt el az a Szent János apostolt ábrázoló kép, ahol az evangélistát aranykehellyel ábrázolják, amelyből kígyó mászik ki. A bor Jézus szeretetének szimbóluma, amelyet elfogyasztva nem érheti az embert baj.
Magyarországon 1499-ből, a pécsi misekönyv tesz említést a boráldásról. Miután a pap megáldotta a bort, nagy reménysége lehetett a gazdáknak a következő évi jó szőlőtermésre. A 16. században „Na, még Szent János áldására!” – felkiáltással hívták búcsúpohárra a nemesi és polgári társaságok egymást, és az utolsó pohár bort ülve kellett elfogyasztani.
December 27-én, a Jókai utcai Szent Kereszt templomban volt a János napi boráldás. Dr. Huszka Mihály plébános atya szentelte meg a vecsési borászok nedűit, amelyek kiváló minőségéről később az altemplomban meg is győződhettek – finom falatok mellett – a szentmise résztvevői.
szalontai
