Dr. Szűcs Lajos Pest megye 7. választókerületének (Ecser, Felsőpakony, Gyál, Gyömrő, Maglód, Pécel, Üllő, Vecsés) országgyűlési képviselője, aki Vecsés érdekeit 2014-től képviseli a parlamentben.
A képviselő úr 1992-ben Egerben, az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskolán végzett közművelődés-pedagógia szakon, a Budapesti Államigazgatási Főiskola Igazgatásszervezői Szakán 1998-ban szerezte meg második diplomáját, majd 2008-ban jogászként végzett az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. A Magyar Tenisz Szövetség és az Országos Horgász Szövetség elnöke. A Fideszbe 1993-ban lépett be. Az Országgyűlésbe egy időközi választáson 2001-ben szerzett mandátumot Dabason, azóta képviselő. A 2006. és a 2010. októberi önkormányzati választásokat követően a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökévé választotta. 2010-ben a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének és a Közép-magyarországi Regionális Tanács elnökévé választották meg. Vecsésen szinte minden rendezvényen jelen van, lobbizik a város fejlődésért. Dr. Szűcs Lajost januári számunkba évindító interjúra kértük fel.
– Először is boldog, egészségben és sikerekben gazdag új esztendőt kívánunk a képviselő úrnak! Kezdjük a beszélgetést azzal a témával – a migránsválsággal -, ami tavaly a legnagyobb külpolitikai és belpolitikai eseménye volt az országnak. Ez a téma az októberi referendum idején csúcsosodott ki a legjobban. Az Uniós álláspont még mindig eltér a magyar kormányétól. Ön ezt hogy látja?
– Nagyon köszönöm a jókívánságokat és én is szerencsés és egészségben gazdag új évet kívánok minden vecsési lakosnak és a Vecsési Tájékoztató összes olvasójának! A kérdésre válaszolva elmondhatom, hogy amikor ez a migráns válság kialakult, akkor nagyon sokan azt állították, hogy ez egyáltalán nem probléma, ez nem olyan történet, amivel foglalkozni kell. Sajnos az élet nem ezt igazolta. Nagyon komoly utánpótlása van ennek a migráns áradatnak. Afrikából és Ázsiából érkezhet a legtöbb menekült, akik a háborúk vagy a gazdasági problémák miatt veszíthetik el a gyökereiket. Több tíz-, akár százmillió migráns áraszthatja el Európát a következő évtizedekben. Meggyőződésem, hogy erre a kérdésre nem Európán belül kell keresni a választ, hanem azon kívül. Két lehetőség van: vagy az adott helyen vagy Európa határai előtt kell kezelni a válságot, mert ha Európába jönnek, akkor már kezelhetetlen. Nem lehet őket sem regisztrálni, sem ellenőrizni és nem lehet tudni, hogy hány olyan ember van közöttük, akik kiképzett harcosok.
– Szorosan kapcsolódik ehhez a kérdéshez az alaptörvény módosítása. Az októberi népszavazás után az országgyűlés nem szavazta meg a kormány előterjesztését. Sokan nem is értik, hogy miért kellet volna módosítani az alaptörvényt?
– A kormány kvóták elutasításáról szóló alkotmánymódosítási javaslata olyan kérdés, amit a politikai ellenfeleink direkt rosszul próbáltak értelmezni. Az Európai Unióban létrehoztak egy olyan matematikai elven működő elosztási rendszert, ami azt hozta volna, hogy akárhányan is érkeznek az Európai Unióba, azt a lakosság létszáma és az ország gazdasági fejlettség alapján azonnal szétosztották volna. Mi azt mondtuk (és nemmel szavazók is ezt támogatták), hogy ez a kontroll nélküli és az emberek akaratát figyelmen kívül hagyó intézkedés nem jó. Azért lett volna jó, ha ezt a referendumot elfogadják a parlamenti pártok is, mert ezzel a kormány egy olyan megerősítést kapott volna a tárgyalásokon, amivel meg tudta volna védeni magát. Szerencsére az európai országok közül többen kezdik belátni, hogy az elosztási kvóta nem jó. Napjainkban már van más jogi lehetőség is, amivel megakadályozható ez a betelepítési kvóta. Utólag több uniós ország is megváltoztatta ezzel kapcsolatban a véleményét, így többen szövetségesként csatlakoztak hozzánk.
– 2015 decemberében kimondták Pest megye leválását a budapesti régióról. Ez a következő uniós ciklusban valósulhat meg. Ez mekkora pályázati lehetőséget kínál Pest megyének?
– Ez egy 1998 óta tartó folyamat volt, amiért nagyon sokan dolgoztunk. A dolog lényege az, hogy ugyanazokat az előnyöket szeretnénk kihasználni Pest megyében, mint az ország többi megyéjében. Nagyon sok fejlesztés nem jöhetett Budapestre és a megyébe, mert az itteni fejlettség magasabb volt az uniós átlagánál. Mi azt mondtuk, hogy ez egy rossz szövetség, hiszen vannak olyan részei Pest megyének (keleti vagy északi területek), amelyek nem hasonlíthatók össze pl. Budaörssel. Ennek a lobbizásnak már most is van eredménye, hiszen az átmeneti időszakban sikerült pest megyei településeknek és vállalkozásoknak 85 milliárd forintot szerezni.
Ezzel egy kis területi kiegyenlítődést tudunk elérni. A vállalkozásoknak remélhetőleg már nem kell trükközniük abban, hogy a telephelyüket máshová helyezzék át.
– Talán ezzel is magyarázható, hogy Vecsésen is újabb lendületet kaptak azok beruházások, amelyek uniós támogatások segítségével valósíthatók meg?
– Több olyan elképzelés is fut, amit pozitívumként lehet elkönyvelni. Szerintem a legizgalmasabb történet 2017-ben az lesz, hogy elkészülhet a Dózsa György úton az orvosi rendelőintézet, ahol még egy mentőállomást is megépítenek.
Közlekedésfejlesztésben is több beruházás indulhat el 2017-ben, pl. folytatódhat a 4-es főútvonal építése és elkezdődhet a repülőtérre vezető gyorsvasút kivitelezése is. Ez a vasútfejlesztés része lehet az elkerülő V0 építésének is, ugyanis a nyomvonal a repülőtér területét érinti, de fejlesztik a 100-as vasúti fővonalat is. Itt az egyik fő célkitűzés, hogy a Vecsésen élőknek minél kevesebbet kelljen utazniuk és a környéken találjanak munkalehetőséget.
– Nyolc település tartozik a körzetéhez. Fogadóóráin milyen problémákkal találkozott 2016-ban?
– Az előző évben a legtöbb problémát Vecsésen és környékén az őstermelők és a savanyítással foglalkozó vállalkozások jelezték. Főleg adózási kérdésekben kérték a segítséget. A legtöbbjüknél sikerült a problémát megoldani. Sok egyéni gonddal is megkerestek, főleg nyugdíjasok és egyéni vállalkozók. Egyéni tragédiákról is beszámolnak a választók, ami azt bizonyítja, hogy bíznak bennem, ezt utólag is köszönöm.
– Választókörzetében mit tart 2016 legfontosabb eredményének?
– Több létesítményt sikerült átadni a környéken, pl. Ecseren egy ipari parkot, ahol a Karzol-Trans Nemzetközi Fuvarozási Kft. felépít egy új logisztikai központot, ahol raktárakat, irodákat alakítanak ki. Bölcsődéket és óvodákat is átadtunk a választókörzetemhez tartozó településeken, de több közlekedésfejlesztési beruházás is megvalósult. A fejlesztéseknek köszönhetően jelentősen nőtt az itt élő mintegy 100 ezer lakosnak az életminősége.
– Vecsésen az említetteken kívül mi várható még 2017-ben?
– Az említett Alapellátási Központ megépítésén és a vasúti beruházásokon kívül óvoda bővítésre, új bölcsődére van kilátás, ugyanis Vecsésen van a legtöbb gyerek, de sportberuházásokra is van esély. Reméljük még idén megszülethet az a döntés, ami lehetővé teszi egy uszoda megépítését, így ennek a megvalósítása látható közelségbe kerülhet. A sportcsarnok már túl van a tervezésen, tehát ebben az évben ez a beruházás is elkezdődhet és vannak olyan tervek is, amit még egyelőre nem szeretnénk bejelenteni.
Köszönjük az interjút!
Polgár Gyula
