Két év kihagyás után tudtunk újra méltóképpen megemlékezni a magyar kultúra napjáról. Hagyományosan ilyenkor egy színdarabot szoktunk megtekinteni, melyet egy kiválasztott osztály tanulói adnak elő.
A feladat nem könnyű, hiszen olyan történetet kell színpadra vinni, ami a legkisebbektől a ballagókig mindenkinek üzen valamit, ami kicsik és nagyok figyelmét egyaránt leköti. Örömmel töltött el bennünket, hogy idén lesz előadás. Kíváncsian néztük a próbák alatt kibontakozó díszleteket, ha sikerült elcsípnünk egy-egy mondatot, akkor találgattuk, hogy vajon miről fog szólni az előadás.
Sajnos nem sikerült január 22-ére időzíteni a megemlékezést, mert közbeszólt a vírushelyzet, és a 8. osztályosok írásbelije is erre az időpontra esett. Szereplőink azonban nem adták fel! Igaz, három héttel később, és a nézőként résztvevő diákokat kisebb csoportokra osztva, de sikerült megnéznünk a 8.c osztályosok előadását.
A megalkuvó macskák című színielőadás egy nyaklánc eltűnéséről, majd szerencsés megtalálásáról szólt. A helyzetet bonyolította, hogy az említett eset egerek között történt meg, de a nyomozók macskák voltak. Láthattuk a túlbuzgó és egerekre éhes újonc rendőrt, a laza, de ha kell erőteljes kapitányt. Megnevettettek bennünket a kétbalkezes nyomozósegédek. A történet bemutatta, hogy az igazi barátokra mindig lehet számítani, és nem szabad senkit elítélni a kinézete alapján. Tanulságos és szórakoztató előadást láthattunk, amely nagy sikert aratott!
Köszönjük a 8.c osztályosoknak és osztályfőnöküknek, Gáspárné Hatvani Gabriellának, a színdarab megálmodójának és betanítójának, hogy nem adták fel és a sok nehézség ellenére is megtartották az előadást!
Fazekas Liza, Haramia Csenge,Rudolf Sára, Iván-Szilvási Andrea, 7.b osztályos tanulók
