Bár korábban sokan úgy vélték, hogy a klímaváltozás csak egy felfújt lufi, úri huncutság, amivel az átlagembert riogatni lehet – hiszen kánikula régen is volt –, azonban idén nyáron a saját bőrünkön érezhetjük a szélsőséges hőséget, a kertjeinkben pedig láthatjuk az elhúzódó aszály okozta károkat. Most válik hétköznapjaink valóságává, ami nemrég még csak a távoli jövő veszélyének tűnt. A szakértők hiába kongatták a vészharangokat, nem akartuk elhinni, hogy a Kárpát-medence Európa egyik leginkább kitett területe a globális felmelegedés hatásainak. De mit tehet egy önkormányzat és mit tehetnek a lakók a kánikula enyhítéséért vagy a víz megtartásáért? Várszegi Csabával, a Környezetvédelmi Bizottság elnökével beszélgettünk a helyi lehetőségekről, zöldfejlesztésekről és a jövőbeli tervekről.
Az elmúlt hetek eseményei megmutatták, milyen védtelenek vagyunk az extrém időjárás hatásaival szemben. Várszegi Csaba szerint a fásítással lehet leginkább érdemben javítani a helyi mikroklímán, amit az önkormányzat évek óta kiemelten támogat.
– A fásítási program az egyik legfőbb lehetőségünk arra, hogy hűtsük a környezetünket. A telek adottságai határozzák meg, hogy hova és mekkora fát érdemes ültetni, de mindenkit arra buzdítok, hogy ha teheti, válasszon minél nagyobb lombkoronát növesztő fajtákat. A cserjék és az alacsonyabb növények hűtés és árnyékolás szempontjából nem érnek fel egy nagy lombos fával – hangsúlyozta Várszegi Csaba. Hozzátette, a mezei juhar, a török mogyoró, a virágos kőris, a japánakác vagy az eperfa is kiváló erre a célra, de az egyik, ha nem a legjobb fajta a hársfa, hiszen nemcsak kiváló árnyékot ad, hanem kiemelkedően magas a pormegkötő képessége is, így érdemben képes tisztítani a városi levegőt.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy nem elég csak elültetni egy fát, a gondozásra is figyelmet kell fordítani.
– Hiába ültetünk ki egy facsemetét, azt évekig gondozni és locsolni kell, hogy túlélje az első forró nyarakat. Ebben a lakosság is sokat segíthet, ezért arra kérünk mindenkit, aki megteheti, hogy segítse az önkormányzat munkáját és öntözze a háza előtt lévő fiatal csemetéket.
Mintha egy óriási teflonedényben lennénk
– Magyarország földrajzi fekvése miatt kifejezetten kitett az aszálynak. A Kárpát-medence olyan, mintha egy óriási teflonedényben lennénk, különösen, ha egymást követik a száraz, aszályos évek – fogalmazott Várszegi Csaba, aki szerint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás miatt akár a helyi építési szabályzatot is érdemes lehet újragondolni. Például szigorúbb előírásokat lehet bevezetni a kötelezően megtartandó zöldfelületek arányára vonatkozóan, korlátozva a betonozott, térkövezett felületek nagyságát, amelyek nyáron csak tovább fokozzák a hőséget.
Nem elvezetni, hanem megtartani kell a vizet
A másik kritikus terület a vízmegtartás – hangsúlyozta –, ezért a csapadékvíz elvezetése helyett annak helyben tartására van szükség. Új építkezések esetében megfontolandó lehet a ciszternák kötelezővé tétele, hogy az ingatlanokon megjelenő esővizet locsolásra lehessen használni. A fúrt kutak átgondoltabb szabályozására is szükség lehet a jövőben, hiszen előbb vagy utóbb a talajban lévő vízkészleteket is érinteni fogja a felmelegedés.
– Városi szinten is meg kell tartani a csapadékvizet, nem pedig elvezetni a csatornákon keresztül. Ennek szellemében szeretnénk újragondolni vízügyi szakemberek bevonásával a Gyáli-1-es csatorna szerepét. Önkormányzati fejlesztések esetében már tettünk lépéseket a vízmegtartás érdekében, például a Török Ignác utcai park és a Göci szabadidőpark tervei is ennek megfelelően készültek. A Lanyi területén is fontos szempont lesz, ha odaérünk a parkosítással – mondta Várszegi Csaba a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban.
Fontos az együttműködés
Vecsés a környékbeli települések tekintetében élen jár a környezettudatos városirányításban, a környezetvédelmi törekvéseket mutatja a helyi védettség alá vont Kosboros rét, amelyet civil kezdeményezés hatására valósított meg az önkormányzat, de további területek védelem alá vonása is várható – derült ki. Jelenleg egyeztetés alatt áll a Klímabarát zöldfelületek – Beporzóbarát Vecsés program, amelyhez kapcsolódóan a közeljövőben rendeletmódosítás is várható. Ehhez kapcsolódik a szúnyoggyérítési gyakorlat átalakítása, a korábbi kémiai módszer helyett ma már a biológiai megoldást helyezi előtérbe az önkormányzat, és erre edukálja a lakosságot is.
– A globális folyamatokat helyi szinten nem tudjuk visszafordítani, de a hatásaikat jelentősen enyhíthetjük. Az önkormányzat elkötelezett amellett, hogy hosszú távon fásítással, tudatos vízgazdálkodással és klímabarát szabályozással tegye élhetőbbé a várost a lakosság számára – összegzett Várszegi Csaba.
Varga Norbert
