2024 és 2025 októberében két régészeti kötet jelent meg a 2001 és 2006 között Vecsés határában folytatott ásatásokról. Itt 47 lelőhelyen, egymillió négyzetméteren kb. 780 000 lelet került elő.
A lelőhelyek az M0 és M4 autóutak nyomvonalában találhatók. A könyveket a szentendrei Ferenczy Múzeum adta ki, Patay Róbert és Rajna András szerkesztették. A két kötet a múzeum honlapján online is olvasható, következzen az elsőhöz egy kis kedvcsináló!
Az első kötet lakóhelyünk természeti környezetét rekonstruálja az őskőkor vége és a középkor között (Kr.e 10 000 – Kr.u. 1500-as évek), illetve részletesebben bemutatja a rézkor (Kr.e 4500 – 3300) idejét.
A módszerek
Vecsés és környéke az újkőkor végétől, a rézkortól (Kr.e. 4900 – Kr.e 4200/ lengyeli kultúra) kezdve folyamatosan lakott. Hogy milyen környezetben éltek itt elődeink, azt az ásatásokat kísérő kormeghatározási és természettudományos módszerekkel pontosan fel lehet tárni. A könyv bemutatja ezeket a tudományos módszereket, és hogy mekkora munka fekszik egy-egy kijelentés, például ennek a bekezdésnek az első mondata mögött. A kutatók folytattak a területen geológiai (földtani), szedimentológiai (üledéktani), archeopedológiai (régészeti talajtani), archeobotanikai (régészeti növénytani), anthrakológiai (faszénelemzési), archeomalakológiai (régészeti „puhatestűtani”), pollenanalitikai („virágporelemzési”), fitolitikai („növényi kovasavtani”) és gerinces archeozoológiai (régészeti állattani) vizsgálatokat.
Vecsés környezete Kr.e 10 000 és Kr.u. 1500 között
Kr.e. 10 000 környékén, mikor a Közel-Keleten megkezdődött a nagy neolitikus forradalom, a földművelés és az állattenyésztés, térségünk a jégkorszak végét élte. Vecsés környékére a vegyes lombozatú tajga volt jellemző, a pollenanalízis erdei fenyő és lucfenyő mellett tölgyeseket és hárserdőket mutatott ki. A vízpartokon nyír-, fűz-, éger ligeterdő fejlődhetett ki, az ártereken harmatkásás mocsárrétek voltak a jellemzőek, míg a magasabb fekvésű, szárazabb területeken ürmös füves puszták alakultak ki magas kórósokkal és borókával keverten.
A jégkorszak végével egyre inkább egy kontinentális éghajlatra jellemző növényzet vette át a szerepet, majd a rézkor végére tehető első gabonapollenek már erőteljes emberi beavatkozást mutatnak ki. Ez a baden-péceli kultúra ideje. (Kr.e. 3500 – 2700) Ekkor telepedtek meg a mai Vecsés területén az első földművelő, állattenyésztő közösségek. Az erdők, főleg a tölgyerdők még mindig domináltak, de az emberi beavatkozás miatt már erdős sztyeppről beszélhetünk ettől az időtől kezdve. A Kr.e. 7. században jelenik meg az első olyan nép, akinek már a nevét is tudjuk, ők a szkíták. A környezet továbbra is erdős sztyepp, de egyre nagyobbá válik alattuk a legelők kiterjedése, köszönhetően nagyállattartó életmódjuknak. A mostani kutatások azonban jelentős növénytermesztést is kapcsolnak az itt élő szkítákhoz. Sőt! A sokféle csonthéjas gyümölcsfa kimutatása alapján a helyi szkíták fejlett kertkultúrával is rendelkeztek. Nem változtattak ezen a nyomukban érkező kelták sem. (Kr.e. 5. sz.) A nagy változás a szarmatákhoz kapcsolódik (Kr.u. 3–5. sz.), akik úgy átalakították a táj képét, hogy az a török hódításig (1541) nem sokat változott. Ők a korábbi 50 százalékos erdei növényzetet 20 százalékra csökkentették, és egy jelentős lélekszámú, nagy települést hoztak létre a mai Vecsés helyén.
Aki szeretne mindebben elmélyülni, a környezetünk történetéről még többet megtudni, vagy érdeklik a módszerek, amelyekkel ezt kutatni érdemes, bátran vegye kezébe a könyvet. Megéri! Még sokadik olvasásra is tartalmaz újdonságokat.
Leletmentés/felhívás
Kedves Érdeklődők! A könyvtárban 2026. január 17-én, szombaton 16 órakor nyílik meg a „Hazatérés. A Halmy-festmények és a Halmy-hagyaték” című kiállítás. A tárlat teljesebbé tételéhez tisztelettel kérjük a segítségüket. Amennyiben rendelkeznek bármilyen irattal, fényképpel vagy tárggyal, amely a Halmy családhoz, a hajdani kastélyhoz vagy a gazdasághoz kapcsolódik, nagy örömmel fogadnánk, ha ideiglenesen kölcsön kaphatnánk a kiállítás időtartamára. Kérjük, hogy felajánlását a vecsesihonismeretikor@gmail.com e-mailen jelezze.
Köszönettel és tisztelettel: Vecsési Honismereti Kör
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
