Iskolánkban negyedik éve rendezzük meg a népmese napját, Magyarországon idén volt a 25. éve. 2005-ben a Magyar Olvasástársaság kezdeményezte, hogy Benedek Elek születésnapja, szeptember 30-a legyen a népmesék napja. Mára határokon átívelő mozgalommá nőtte ki magát.
A mai felgyorsult, információkban gazadag világunkban elengedhetetlenül fontos, hogy a gyerekek a saját hagyományaikkal megismerkedjenek, illetve a népmesék szimbolikus képei, konfliktusai, történetei az egyik leghatékonyabb eszközként közvetítik, adják át az élet értelmét felnőttnek és gyereknek egyaránt.
Idén már nagyon korán megkezdtük a szervezést kollégámmal. A legfontosabb feladatunk a népmese napi paraván megtervezése és dekorálása volt. A paravánra az esemény két fontos szereplője került, Benedek Elek és Szabó Gyula, az utóbbi mesélőhangja nélkül elképzelhetetlenek lennének a népmeséink. A legfontosabb dekorációs eszközeink mégis a gyerekek rajzai lettek. Idén minden évfolyam kapott egy-egy mesét, és arról kellett egy szép rajzot készíteni. Az első évfolyam A macskacicót, a második évfolyam A kőlevest, a harmadik évfolyam a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack című mesét, a negyedik évfolyam A kicsi diót nézte és olvasta el. Minden osztályból a legkülönlegesebb rajzokat állítottuk ki.
Különlegessége volt az idei népmese napjának, hogy az osztályok a meséjükhöz kapcsolódó interaktív feladatokat kaptak. A nap fénypontja a jelmezes felvonulás volt. Minden osztályból beöltözhettek a diákok valamelyik népmesei szereplőnek. Idén 132 gyerek öltözött be, valamint négy tanító néni is kedvet kapott a mókához, és jelmezbe bújt. Természetesen a meglepetés sem maradt el, akik jelmezben érkeztek ezen a hűvös napon, ajándékot kaptak, egy manós könyvjelzőt.
Remélem, az élmény sokáig megmarad a gyerekekben, és szépen lassan érdeklődő, olvasó emberekké fejlődnek, akiknek fontosak a magyar hagyományok, népünk meséi.
Fejérné Gál Tímea
