A magyar kultúra napjához kapcsolódva egy hetes programsorozatot rendeztek a Bálint Ágnes Kulturális Központban. Az eseménysorozat január 20. és 26. között változatos programkínálattal várta a vecsési közönséget.
Összművészeti kiállítással vette kezdetét a Magyar Kultúra Hete 2025 elnevezésű programsorozat. A nyitóeseményen helyi művészeti csoportok, alkotók munkáit tekinthették meg a szép számban megjelent érdeklődők. Az eseményen részt vett Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium miniszteri biztosa. A rendezvényt Kis Tóth János, a Bálint Ágnes Kulturális Központ igazgatója nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta, Vecsés polgárai és a város vezetése mindig nagy hangsúlyt fektetett a kultúra minél több válfajának a jelenlétére a város művelődésében.
Mint mondta, a kultúra: mozgás, cselekvés, a tovább gondolkodás képessége és az emberiség elveszett volna, ha nem lett volna képes szimbólumok bonyolult rendszereivel körbevenni és megvédeni önmagát.
Amint fogalmazott: az alkotók kapott tehetségük és megszerzett tudásuk révén eredeti és egyedi utat járva, esztétikai értékkel bíró alkotásokba sűrítve jelenítik meg a világ látható és a láthatatlan értékeit, mely a kultúránk része lesz.
– Mert a kultúra nem valami fennkölt dolog, nem a messzi magasban kevesek számára rezgő délibáb, hanem a mindennapi élet szerves része – hangsúlyozta.
A kiállításon láthatóak voltak Gál István helytörténész makettjei, amelyek között olyan ma már nem látható nevezetes épületekkel is találkozhattunk, mint II. világháborúban megsemmisült községháza épülete, vagy Vecsés egykori büszkesége, a Kultúrpalota, melyet az 1944-ben visszavonuló német csapatok robbantottak fel. A kiállított makettek a Mini Vecsés névre keresztelt gyűjtemény részei, mely Vecsés egykor volt és napjainkban is látható épített értékeit foglalja magába.
A kiállításon külön tárlat nyílt Hanti Mirtill fotóiból. A Grassalkovich iskola történelem szakos tanárnője szabadidejét szenteli a képalkotásnak, legkedvesebb témái az utcák, az épületek és a tájképek.
Munkáikkal megjelentek a kiállításon a Két Körte Festő Tanoda vecsési tagjai is. A tanoda 2021-ben jött létre az üllői festőszakkor és az egykor Göröb Béla által vezetett vecsési festőműhely egyesüléséből.
A kézműves alkotókat képviselte a 2018-ban alakult Vecsési Horgoló Klub. Színvonalas munkáik kicsik és nagyok tetszését egyaránt elnyerték. Foglalkozásaikat hétről hétre a Róder Imre Városi Könyvtárban tartják, a klubhoz bárki csatlakozhat, aki érdeklődik a horgolás rejtelmei iránt.
A Juloceramics, azaz Szakály Júlia keramikus munkáiból is ízelítőt kapott a közönség. A 2019 óta alkotó hölgy valamennyi terméke kézzel készül, sablon, korong vagy öntőforma használata nélkül. Alkotásai stílusban, formában és technikában is sokszínűek.
Kik ezek a gyerekek?
A programsorozat január 21-én Bedő Imre Kik ezek a gyerekek? – A generációs szövetség helyreállítása című előadásával folytatódott. Bedő előadóként az erkölcsi alapok megerősítése érdekében, a férfi-nő szövetség és a család megszilárdítására, a jövő társadalmát építő örök emberi értékek továbbadásán munkálkodik. Vecsési előadásán a fiatal nemzedék problémáiról beszélt, amelyek elsősorban a generációk közti kapcsolatok átalakulásából fakadnak. A modern nevelés szerint a szülőnek a gyerek barátjaként kell létezni, ami véleménye szerint káros a társadalomra nézve, hiszen a szülők elsődleges feladata, hogy terhelhető, az élet problémáival és feladataival megbirkózni képes embereket neveljenek gyermekükből.
– Tudatosítani kell magunkban, hogy a jelenleg zajló folyamatok nem jó irányba mutatnak. Csak a szembenézést követően tudunk ezen változtatni. Nincs olyan rendszer, ami elvégzi a nevelést a szülők helyett. Ezt nem lehet megspórolni, ellenkező esetben a fiatal generációnak nem lesz önbecsülése, nem tudnak majd döntéseket hozni, nem vállalnak felelősséget és hamar kiégnek – mondta.
Vecsésen mutatták be az Abigélt
A magyar kultúra napján, január 22-én az a megtiszteltetés érte a Bálint Ágnes Kulturális Központ közönségét, hogy ők láthatták először a Bánfalvy Stúdió produkciójában bemutatott Abigél című színdarabot.
– Szabó Magda örökzöld regénye mára a kulturális identitásunk része lett, minden generáció számára meghatározó érvényű jelentőséggel bír. Missziónak is tekintettem, hogy úgy vigyük színpadra, ahogyan az írónő megálmodta. Egy bemutató esetén mindig nagy figyelemmel vagyok a közönség reakciói iránt, hiszen ekkor dől el, hogy működik-e, amit a színpadra megálmodtunk. A legfontosabb mérce általában a darab végén felhangzó taps, Vecsésen vastapsot kaptunk a közönségtől, ami nagy örömmel töltött el – mondta lapunknak Bánfalvy Ágnes, a darab producere, a Bánfalvy Stúdió vezetője. A színésznő erős kötődése a regényhez nem véletlen, hiszen Zsurzs Éva 1977-ben készült négy részes tévésorozatában Torma Piroskát alakította.
Egy nap szünet után január 24-én családi táncházzal és kézműves foglalkozásokkal folytatódott a programsorozat, majd 25-én a Kiss Pista Színház Népballadaszínház című darabját láthatta a közönség a kulturális központ színpadán. Az előadásról a Vecsési Tájékoztató decemberi lapszámában olvashattak részletesebben. Varsa Mátyás színész-rendező alternatív megoldásokat is felvonultató darabjában ezúttal is kiemelkedő alakítást nyújtottak a társulat ifjú szereplői, játékuk hiteles és érzelmes volt.
Kitüntetések átadásával és a Maros néptáncegyüttes produkciójával zárult a hét
A programsorozat január 26-án a központi ünnepséggel zárult. A zárórendezvény 17 órakor kezdődött Szlahó Csaba polgármester ünnepi köszöntőjével. Először a Himnusz születéséről beszélt, kiemelve, hogy Kölcsey Ferenc versét a nagyvilág magyarságának minden felekezete, minden közössége, minden hívő és nem hívő tagja magáénak érzi, erőt és reményt merít belőle.
Amint fogalmazott: nemzeti imádságunk születésének körülményei is rávilágítanak arra, hogy a nyelvben és a hitben gyökerező emberi kultúra nem pusztán felgyülemlett tudás, nem pusztán az időn és a téren átívelő műveltség, hanem az életet szabályozó alapelvek összessége.
– Értékrend és szenvedély, amely az önmegvalósítás és önvédelem legmélyebb és legerősebb eszköze – hangsúlyozta.
Beszédében fontos feladatnak nevezte a helyi közösségek erősítését, az iskolák, a kulturális intézmények és egyesületek támogatását. Erre a városvezetés nagy figyelmet fordít, hiszen a városi találkozási pontok és rendezvények formálnak, csiszolnak össze bennünket, mintát adnak a fiataloknak, ezek által erősödik a kulturális közösségünk.
– A hagyományos értékeinket semmi nem fenyegeti jobban, mint az elszigetelődés, mely kiszolgáltatottságot szül. Az ember alapvetően társas lény és csak a közvetlen emberi kapcsolatok menthetnek meg a magánytól, mert sosem fenyegetett olyan erővel az egyedüllét, mint ma, az ultramodern nagyvárosi civilizációban. Sokan tömegben élnek mégis egyedül, négy fal között a világhálóval és a mesterséges intelligenciával. Ezért is kap kiemelt szerepet városunkban a Bálint Ágnes Kulturális Központ, illetve előtte az agora szerepet betöltő tér, és ezért támogatjuk a közösségi rendezvényeket szerte a városban – mutatott rá.
– Becsüljük hát meg ezt a napot, és sokszorozzuk meg a szívünkben és a mindennapjainkban. Mert kultúra nélkül sem emberek, sem magyarok nem vagyunk – zárta gondolatait a polgármester.
Az ünnepi köszöntő után átadták a városi kitüntetéseket. Vecsés Város Önkormányzatának képviselő-testülete a kultúra területén huzamosabb időn át kifejtett, áldozatos munkája elismeréseként „Köszönő Oklevél” kitüntetést adományozott a Vecsési Andrássy Gyula Általános Iskola pedagógusa, Csorba Lászlóné részére, aki gazdag szakmai életútja mellett a gyerekek közösségi, művelődési és művészeti életének segítője.
Elismerő Oklevél kitüntetésben részesült Katonáné Gergely Tünde, aki a 2023-ban 20. évfordulóját ünneplő, hét Arany Páva Díjjal, két Arany Páva Nagydíjjal jutalmazott, egykori József Attila Művelődési Ház Népdalkörének, mai nevén Balla Péter Népdalkörnek az alapító tagja, kórustitkára, szíve-lelke. A népzenei kultúra és hagyományőrzés területén elért érdemei kimagaslóak.
Az ünnepi programok zárásaként a marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes mutatta be a Jókai Mór regénye alapján készült Sárga rózsa című táncelőadását.
A nagyszerű produkciót a vecsési közönség vastapssal jutalmazta.
VT infó, fotók: Kállai-Tóth Anett, Kállai Szonja, Varga Norbert
