Az elhurcoltakért és a katonafoglyokért bemutatott első szentmise 1990-ben, október utolsó vasárnapján a Szent Kereszt templomban volt. Megrendítő alkalom volt! Azóta ez évenként megismétlődik.
A közvetlenül érintettekről rendszeresen készültek fényképek. Egyre kevesebben lettek, de jöttek a hozzátartozók. Ma már ismereteink szerint csak egy asszony él a málenkij robotot elszenvedők közül. A lakást évek óta ő sem tudja már elhagyni, 1927-ben született, még nem volt 18 esztendős, amikor elhurcolták. Mára a templom lépcsőjén elmaradtak a fotók.
A Hősök Ligetében elkészült egy szoborcsoport, amely ennek a tragikus eseménynek állít emléket. Megbocsájtani kell, de feledni bűn! A mise után a Grassalkovich iskola diákjai és énekkara idézte fel a történteket. Köszönet illeti őket!
Jegyzet
A kutatások szerint már megközelíti az egymilliós számot az elhurcoltak száma, ennek harmada minden bizonnyal menetközben vagy kint el is hunyt. Felbecsülhetetlen azok száma, akik súlyos betegségekkel érkeztek haza és hunytak el ideje korán. A többiek fizikai és lelki adottságaiknak, és a szerencsésebb körülmények között eltöltött fogolyéveknek köszönhetik, ha hosszabb életet élhettek.
A Honismereti Kör a nyolcvanas években kezdte számba venni a háború végén malenkij robotra elhurcolt áldozatokat. A kutatómunka eredményeként 600-650 vecsési embert – férfit és nőt (!), németet és magyart – hurcoltak ki kényszermunkatáborokba.
A magyar kormány 2015-öt a GULAG-ra elhurcoltak emlékévének nyilvánította. A német nemzetiségi és a városi önkormányzat pályázatot hirdetett egy emlékmű elkészítésére a Hősök Ligetében. A talapzat alapját Petz Márton úr készítette el. Az emlékmű talapzata Oláh Katalin Kinga szobrászművész alkotása, és felavatása 2015. október 4-én történt. Német és magyar nyelvű felirata a következő: A „malenkij robotra” elhurcolt vecsésiek emlékére 1945–2015.
Oláh Katalin Kinga szobrászművész megnyerte az emlékmű elkészítésének pályázatát is. A szobor fölszentelése 2019. szeptember 29-én volt. A szentmiséken az énekek között a legszebb, legmeghatóbb a Foglyok fohásza, ami németül és magyarul is könnycseppet csalogató. Csodálatos hitvallás a magyar haza utáni vágyakozásról. Idézünk belőle:
„Idegen földön, óh Anyánk, / hol nincs otthonunk és hazánk, / a foglyok szíve haza sír, / szép magyar földre visszasír. / A foglyokra nézz, sorsuk mily nehéz, / ó szánd meg őket, hozd vissza őket, / viharban annyit szenvedőket. Kiket elföd más hon pora, / s így nem jöhetnek már haza, / szívünk fohásza Hozzád száll, / könyörögj értük Fiadnál! / Anyánk reánk nézz, könnyünk mily nehéz, / ó szánj meg minket, vigasztalj minket, / viharban annyit szenvedőket.
Feledni bűn! – igazad van Mihály. szalontai
Kép és szöveg: Frühwirth Mihály
