Több mint egy évtizede hagyomány Vecsésen, hogy a nyári programok sorát a Murcifeszt zárja. Így történt ez idén is, augusztus utolsó hétvégéjén a Fő út 60. szám alatt ismét frissen préselt murci várta az érdeklődőket a családias hangulatú rendezvényen.
Immár 12. alkalommal rendezte meg a Murcifesztet a négyszeres fesztiváldíjas Vecsési Hagyományőrző Zeneegyesület (VHZ) és a Vecsési Borbarátok Egyesülete. A megjelenteket a fesztivál ötletgazdája, Fazekas József VHZ elnök köszöntötte, majd Huszka Mihály plébános megáldotta a murcit. Ezután következett a Rosmarein Táncegyesület nyitótánca. Az este folyamán a VHZ fúvószenekara, a Brunner Zenekar és a taksonyi Takser Spatzen gondoskodott a jó hangulatról.
A fesztivál italát szokás szerint minden évben más borász készíti el. Ez a megtisztelő, de könnyűnek éppen nem nevezhető feladat idén Várszegi Csabára, a Vecsési Borbarátok Egyesületének alelnökére várt. Általában Irsai Olivér szőlőből készítik a fesztiválra szánt murcit, de a korai érés miatt idén erre nem volt lehetőség, így az idei nedű muskotályos jellegű szőlőből készült.
– Kifejezetten nehéz volt eltalálni a must átalakulásának azt az állapotát, amikor már van benne alkohol, de még édes a murci. A szőlő feldolgozását követően másfél-két napig ülepíteni kell a mustot, hogy szép tiszta murcit kapjunk. Ennek abszolút nem kedvezett a 36 fokos időjárás, mert a magas hőmérséklet elősegíti az erjedést, ezért a mustot folyamatosan hűteni kellett – magyarázta a murci elkészítése során felmerülő nehézségeket Várszegi Csaba, aki 2009 óta foglalkozik borászattal és 2010 óta tagja a Vecsési Borbarátok Egyesületének.
A murci tulajdonképpen egy átmenet a must és a bor között. Csak rövid ideig tart az az állapot, amíg finom édes és szénsavas, a nagy melegben hűtéssel lehet lassítani az érés folyamatát, ezért a hozzáértés mellett némi szerencsén is múlik, hogy a fesztivál napjára megfelelő legyen az erjedés időzítése. Várszegi Csabának ezt sikerült hibátlanul kiviteleznie, a vendégek nagy megelégedéssel fogyasztották az idei murcit, amely önmagában tisztán és fröccs formájában is mindenkinek nagyon ízlett.
Várszegi Csaba elmondta, hogy a szőlőtermesztők dolgát is nagyban nehezíti a környezetszennyezés miatt bekövetkezett klímaváltozás. Lehet, hogy a termés mennyisége jó, de a szőlőszemek kevésbé lédúsak a szárazság miatt. A magas hőmérséklet miatt előbb érik a szőlő, a megszokottnál két-három héttel korábbra tevődött át a szüret. Az is a magas hőmérséklet számlájára írható, hogy egyes szőlőfajtákból eltűnnek a savak.
– Előbb vagy utóbb a szőlészeknek is igazodniuk kell a klímaváltozáshoz, ezzel együtt a technológia is változhat, valamint hazánkban is előtérbe kerülhet a magas hőmérséklethez jobban alkalmazkodó szőlőfajták termesztése – tette hozzá.
Szöveg és kép: Varga Norbert
