A vecsési 48-asokról szóló nyomozásaim közben újra meg újra beleszaladok a ferihegyi kastélyba. Beszélgetések közben, ha megemlítem a kastélyt, szinte mindig visszakérdeznek. Ferihegyen volt kastély? Igen. Majdnem száz éven át.
Mayerffy Ferenc, Ferihegy névadója, a ferihegyi mintagazdaság létrehozója 1845-ben meghalt. A birtokot megőrizve és tovább fejlesztve Jurenák Frigyes Vilmos költözött településünkre, ő lett a gazdaság bérlője. A Jurenák család tagjai országszerte kereskedtek és gazdálkodtak. A család híres pozsonyi polgárcsaládnak számított, házuk a Koronázási domb mellett állt. A Jurenák-ház Pozsonyban ma is megvan, ez az óvárosi önkormányzat épülete.
Jurenák Frigyes a vecsési plébánia historia domusa szerint segítette a vecsési templomot, és jelentős ménest tartott fenn Ferihegyen. Más források ferihegyi borait dicsérik. 1848-ban azt a Feszl Frigyest kérte fel egy kastély felépítésére, aki később országos hírű építész lett. Feszl leghíresebb műve a Vígadó, amely stílusában hasonlít is a hajdani úri lakra.
A kastély a szabadságharc alatt épült fel, és három alkalommal segített a harcok alatt a menekülőkön. Először 1849 májusában, mikor Pest osztrákok általi bombázása miatt fogadott be nőket és gyerekeket. Másodszor 49 nyarán, mikor itt rejtőzött el a császáriak elől, és hozta világra lányát Weisz Borbála, Ferihegy társbérlőjének lánya. Harmadszor pedig 49 őszén, mikor Jurenák itt bújtatta a későbbi miniszterelnököt és akadémiai vezetőt, a fiatal Lónyay Menyhértet.
A kastély története Jurenák után egybefonódik Ferihegy történetével. A különféle bérlők, birtokosok közül kitűnt Szontagh Sámuel, Kossuth volt titkára, aki jelentős modernizálásba fogott Ferihegyen. Steiner Frigyes mindezt folytatta, és gyógytejet, anyatejpótló tejet szállított a fővárosi gyermekkórházba. Ő a Podmaniczky-Vigyázó család bérlője volt, akik utolsók voltak a magántulajdonosok sorában. Vigyázó Ferenc a birtokot végrendeletében az Akadémiára hagyta. Az Akadémia 1939-ben eladta az államnak, amely a kastélyt hasznosítani kívánta az új, Ferihegyi repülőtér épületei között. A Repülőalap fiatal pilótáinak szállásaként szolgált, de csak négy évig, mert 1944-ben ideért a háború, és az épületegyüttest, illetve az egész repülőteret lefoglalta a német hadsereg.
A harcok alatt Ferihegy elpusztult. Ma már semmi nem emlékeztet a hajdani világra, de a kastély helye beazonosítható. A 2-es terminálon, ha kimegyünk a kilátóteraszra, és a budai hegyek felé nézünk, van egy guruló út a két futópálya között. Az irányítótoronytól és a tűzoltóságtól kicsit balra állt a hajdani kastély.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
