Egy friss hazai kutatás eredménye alapján a 10-14 éves diákok akár 10%-a internetfüggő lehet. Vajon mi vezethet a problémás használathoz, milyen következményekkel jár, és mit tehetünk ennek megakadályozására?
A szélessávú, könnyen elérhető és a megfizethető internet használata és elterjedése radikálisan megváltoztatta mindannyiunk életét, a mindennapok szerves részévé vált, akár munkáról, akár kikapcsolódásról beszélünk. Kedvező hatásai – a gyors információáramlás és az emberi tudásbázis széles körű elérhetősége – mellett használatának árnyoldalai is vannak. Többek között a problémás internethasználat vagy köznapibb nevén internetfüggőség, mely az eddigi kutatások alapján ugyanolyan kedvezőtlen hatással bír az ember életére, mint az alkohol- vagy drogfogyasztás. A problémás internethasználat felismerésének akadálya leginkább az, hogy használata társadalmilag széleskörűen elfogadott (a Covid vírus okozta korlátozások ennek még inkább teret adtak – lásd ún. „home office”, illetve digitális oktatás), és óhatatlanul használjuk is a mindennapok során. Eleve nehezen tűnik fel, ha környezetünkben valaki ettől függővé válik, az esetek túlnyomó részében sem az érintett, sem pedig szűkebb-tágabb környezete nem ismeri fel a figyelmeztető jeleket, illetve nem veszi komolyan ezeket.
A legfrissebb összefoglaló elemzések alapján az internetfüggőség a populáció akár 7–10%-át érintheti, a 25 év alattiak körében pedig már a 20 százalékot is elérheti, vagy meg is haladhatja azt. A leggyakrabban a fiatalok (25 év alattiak) érintettek, hiszen a digitális eszközök és online felületek használatának legintenzívebb időszaka a serdülőkorra, illetve egyre gyakrabban a gyermekkorra esik. Minél fiatalabb életkorban kerül használatba digitális eszköz, annál nagyobb a függőség kialakulásának lehetősége. A kamaszkor időszakában fellépő lelki sérülékenység, az identitáskeresés és a társkapcsolatok kialakításának igénye a fiatalokat az online tér felé viszi el, a közösségi oldalak használata ebben a korcsoportban a legnépszerűbb és legelterjedtebb. Ráadásul a virtuális térben sokkal érdekesebbnek, humorosabbnak, közkedveltebbnek érezhetik magukat, legalábbis virtuális módon.
A férfi nem szintén növeli az internetfüggőség kockázatát; ez különösen igaz az internetes játékfüggőség esetében (internet gaming), amelyet elsődlegesen a férfiak technológiai újdonságokkal szembeni nyitottságával hoztak összefüggésbe. A fiataloknak a családtagokkal kialakított kapcsolata és annak minősége is szerepet játszik a problémás internethasználat létrejöttében. A lazább, felületesebb, kevésbé érzelmes gyermek-szülő kapcsolatok és a családi konfliktusok előfordulási aránya mind az online tér felé vezethetik a kisgyermeket/serdülőt.
Bizonyos személyiségjegyek gyakrabban felfedezhetők a problémás internethasználók körében, úgymint az önkontroll/önuralom problémák, valamint az agresszív és az ellenséges viselkedésre való hajlam is, ugyanakkor visszahúzódóbb, félénkebb, emberi kapcsolatokat nehezebben kialakító személyekben is gyakoribb.
A fiatalok családtagokkal kialakított kapcsolatai és azok minősége is szerepet játszik a problémás internethasználat létrejöttében. A lazább, felületesebb, kevésbé érzelmes gyermek-szülő kapcsolatok és a családi konfliktusok előfordulási aránya mind az online tér felé vezethetik a kisgyermeket, a serdülőt. A kevesebb együtt, illetve egymásra figyeléssel töltött minőségi idő, a szeretetéhség, illetve szeretethiány, egymás problémáinak, vágyainak meg nem értése, illetve mind a túlzott szigor és engedékenység olyan potenciális rizikófaktorok, melyek az internetaddikció kialakulásának lehetőségét növelik.
Dr. Fehér Gergely
