Iskolánk sikeresen pályázott a Határtalanul 2022-es kirándulásra, így április 17-21. között Erdélyben jártak a Vecsési Halmi Telepi Általános Iskola hetedikes diákjai.
Iskolánk negyvenegy diákjának és öt pedagógusának nyílt lehetősége öt napot Erdélyben tölteni. Célunk Dél-Erdély kevésbé ismert tájainak és városainak megismerése volt. Diákjainknak lehetőségük nyílt rácsodálkozni a Déli-Kárpátok és az Al-Duna páratlan természeti adottságaira és találkozhattak Arad, Déva és Temesvár városok történelmünkből ismert fontos emlékhelyeivel, gazdagodva ezáltal nemzeti összetartozásunk élményével.
Hétfőn korán reggel szálltunk buszra, majd egy hosszú utazás után a határt átlépve először Aradon álltunk meg. Itt megtekintettük a multikulturális hatású belvárost, majd koszorút helyeztünk el a vértanúk emlékművénél. Ezután Dévára mentünk, fel a „magos Déva várához”. A meredek kaptató a szemerkélő esőben sokunknak jól esett, bár többen elfáradtak; ám a pazar kilátás mindenért kárpótolt minket. Útközben ezen városok történelméről rengeteget hallottunk a helyi kötődésű idegenvezetőnktől – aki mind az öt napon keresztül elkísért minket.
Este érkeztünk meg Csernakeresztúrra a szálláshelyünkre. Vacsora után játszottunk, felfedeztük a kis vendéglátó falunkat, ahol a lakosság fele magyar volt.
Kedden Vajdahunyad várához buszoztunk, ahol megismerhettük Hunyadi János és családjának életét és a gyönyörűen felújított várat. Délután az egész kirándulás egyik legnépszerűbb programja következett: a Retyezát-hegységben túráztunk, 1500 méteres magasságig is felmentünk. Közben hógolyóztunk, jéghideg, kristálytiszta patakon szökelltünk keresztül, játszottunk egy mellénk szegődött helyi kutyával, mindezt egy fantasy filmekbe illő, ködös tájon. Fáradtan, de szuper élményekkel tértünk vissza szállásunkra, ahol este még focimeccset néztünk, röplabdáztunk és pingpongoztunk.
A következő napon a Dévai Szent Ferenc Alapítványt látogattuk meg, ahova Vecsés Város Önkormányzatának támogatásával városunk címerével ellátott hátizsákokat és értékes könyveket adományoztunk az árváknak. Böjte Csaba ferences rendi szerzetes hozta létre ezt a gyermekmentő szervezetet, melynek célja az Erdélyben embertelen körülmények között, sokszor az éhhalál szélén tengődő gyermekek felkarolása. Csaba testvér és munkatársai áldozatos munkájának köszönhetően mára már több mint 2500 gyermek lelt békés otthonra az intézményben, bízva abban, hogy sorsuk jobbra fordul. Ottjártunkkor a gyerekek nagy része ugyan iskolában volt, de mégis betekintést nyerhettünk mindennapjaikba, körbe vezettek minket a szeretetotthonban is.
Délután az igazi balkáni hangulatot árasztó Karánsebes belvárosát tekintettük meg. Következő úticélunk a hajdan szebb napokat látott, monarchia-kori üdülőközpont: Herkulesfürdő. A központban Közép-Európa legmagasabb mamutfenyőjét öten tudtuk csak körül ölelni.
Este érkeztünk meg a Duna melletti szálláshelyünkre, Orsovára. Este közös meccsnézés és társasjátékozás után hamar elaludtunk.
Csütörtök délelőtt egész kirándulásunk talán legszebb és legemlékezetesebb programja következett: hajókázás a Kazán-szorosban. A vízről megtekintettük a Széchenyi emléktáblát és a több mint 2000 éves, sokáig víz alatt levő Traianus kőtábláját is. Lenyűgözött minket a több méter magas, sziklába faragott, Decebál uralkodót ábrázoló kőszobor és a Dunát szegélyező hegységek. Délután erdei kirándulást tettünk Herkulesfürdő és Orsova közelében.
Utolsó nap a hazafele úton a Bánság központjába, Temesvárra érkeztünk. A Losonczy-tér és a Lloyd-palota mellett az idei év Európa Kulturális fővárosa címet is viselő kozmopolita város történelmi emlékhelyeit tekintettük meg. A határátlépés előtt még Bartók Béla szülővárosában, Nagyszentmiklóson is tettünk egy sétát és meghallgattunk egy előadást a zeneszerző életéről és munkásságáról.
A hazaút alatt, többen is a sofőrt és tanárainkat kérleltük, hogy forduljunk vissza, hiszen szempillantás alatt telt el ez az öt nap. Szinte észre sem vettük, de az iskolai tananyagon túl (Hunyadiak, Bartók Béla életműve, magashegységek formakincse és növényvilága, Duna természetrajza) megismerhettük a határon túl élő magyarok mindennapjait, a vallás és a közös kultúra összetartó erejét vagy éppen az angol nyelv fontosságát.
Köszönjük a Monori Tankerületi Központnak a szervezésben nyújtott segítséget és Vecsés Város Önkormányzatának a támogatást.
Botor Dávid, Jancski Boróka, Várszegi Ádám tanulók, Vas Sándor osztályfőnök
