A X. Bálint Ágnes Mesefesztiválon minden a gyerekekről szólt.
Két évvel ezelőtt rendezték meg a legutóbbi Mesefesztivált, aztán jött a koronavírus-járvány, a többit pedig már unásig ismételtük, a lezárások és egyéb intézkedések miatt nem lehetett megtartani a város leginkább várt rendezvényeit sem.
A járvány nagyobb hullámai szerencsére lecsengtek, így július 8-10. között nem volt akadálya annak, hogy újra a legkisebbek vegyék birtokukba a város központját, melyet a Bálint Ágnes Kulturális Központ csapata most is kitűnő érzékkel és ötletekkel varázsolt igazi mesevilággá, a sok gyerek legnagyobb örömére.
A fesztivál idén három napos volt. Július 8-án a Bálint Ágnes Emlékház adott otthont az első eseménynek: a hangulatos kertben felállított színpadon a népszerű Kukori és Kotkoda rajzfilmsorozat ihlette színdarabot – melyet Varsa Mátyás rendezett – nézhette meg a közönség. Az előadás telt ház előtt zajlott és nagy sikert aratott, erről részletesebben Németh Ágnes cikkében olvashatnak.
A X. Bálint Ágnes Mesefesztivál hivatalos megnyitója szombaton délben volt, ezt megelőzően a New Dance World professzionális táncbemutatójával kellőképpen megalapozta a fesztiválhangulatot. A villámcsődület után a kulturális központ igazgatója, Kis Tóth János köszöntötte a gyerekeket és szüleiket.
A városközpont teljes területén zajlottak a programok, mindkét napon számos játék és foglalkozás várta a gyerekeket és szüleiket. No, és persze árusok, bár idén mintha kevesebb árusító pavilonnal találkoztunk volna, mint két évvel ezelőtt. Ez talán nem is volt akkora baj, a szülők pénztárcájának egész biztosan nem.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a klasszikus mesék vitték a prímet a fesztiválon, az ország legnevesebb kőbábszínházait sikerült elcsábítani a rendezvényre, és a gyerekek imádták az előadásaikat. A játékok és a foglalkozások zöme is a régebbi időkből építkezett, igazi felüdülés volt erre a kis időre kiszakadni az elektronikával átszőtt hétköznapokból, helyette kézzel fogható játékokkal, társas programokkal, hús-vér emberek előadásával töltekezhettek a résztvevők. Kuriózum volt a bábjáték és a színjáték automata, a verklis karaoke, a Napsugár Bábszínház Egérkisasszony bábkiállítása, illetve a Bálint Ágnes Emlékházban felsorakoztatott játékok sokasága, melyek többsége remek kézműves alkotás volt.
Újdonság volt az idei fesztiválon az anya- és apatanya, a két sátor a gyerekeknek és a szülőknek egyaránt kínált elfoglaltságot. Az anyatanyán elsősorban szépülni lehetett, míg az apatanyán inkább a kétkezi bütykörészés, a férfiasabb elfoglaltságok kerültek előtérbe.
A gyerekek nagy kedvence volt a vízidodzsem, a ládavasút és a forgó hordó, a Gammel kör kézműves foglalkozását is sokan látogatták és az óriás társasjátékok is folyamatosan használatban voltak.
Az emlékház és a kulturális központ között kisvonat és nosztalgia buszjárat szállította a fesztiválozókat. Röpke 60-as évekbeli időutazáson vehettek részt, akik felültek a tűzpiros veterán Ikarus 311-esre.
A fesztivált mindkét napon koncerttel zárták, szombaton a Buborék együttes lépett fel a Mazsola Bau-Styl nagyszínpadon, vasárnap pedig az Apacuka együttes táncoltatta meg a fesztiválozó gyerkőcöket és a táncosabb lábú szülőket.
Az időjárás szerencsére kegyes volt a rendezvényhez, két évvel ezelőtt a fesztivál végét elmosta az eső, de idén végig gyönyörűen sütött a nap. Csak az olykor felerősödő szél okozhatott néhány kellemetlen pillanatot, de összességében minden adott volt ahhoz, hogy remekül érezze magát, aki a Mesefesztivált választotta hétvégi programnak.
Öröm volt nézni, ahogy a sok gyerek és szülő a játékok sokasága között egymásra figyelve, együtt tölti el az idejét. Nem szégyen újra összebarátkozni a gyermeki énünkkel, aki mindannyiunk lelkében ott lakozik. Mesélni, játszani, fityiszt mutatni a sok nehézségnek, a baljós hétköznapoknak, melyek előttünk állnak. Töltsenek minél több időt családi körben, legyenek együtt gyermekeikkel, unokáikkal, barátaikkal, mert ez az, ami igazán számít az életben. Nekünk ezt is üzente a X. Bálint Ágnes Mesefesztivál.
Szöveg és kép: Vén
