30 éves a GAMMEL Kör

1991. október 26-án alakult Vecsésen a József Attila Művelődési Ház keretei között a Gammel József Képző- és Iparművészeti Kör. Alapítói: G. Ferenczy Hanna, a festő leánya és Görög Béla festő, aki a megalakuló kör vezetője is lett. Hamarosan csatlakozott hozzájuk Nagy Éva, Gombos Adrien, Gyapai László, Kövesdi József és Lukács Tünde. A város egyik legrégebbi egyesülete 30. születésnapát ünnepelte.

A kezdetre Görög Béla festő, a József Attila Művelődési Ház akkori művészeti vezetője így emlékezett vissza.

– Gyermekek és fiatalok iskolán túli képző és iparművészeti nevelése céljából jöttünk létre. Azok, akik a kilencvenes évek elején jártak a körbe, mára már meglett felnőttek, és páran gyermekeiket is elhozzák, megmutatni nekik „régmúlt emlékeik” tárgyait. Fontos, hogy a Gammel Kör mind a mai napig tevékenykedik, ha jól tudom, az elsők között az újkori Vecsés civilszervezetei közül.

Reméljük, hogy ez még sok évig fogja szolgálni Vecsés művészeti életét a kiállítások és más kulturális események színterén. Az évek során sok szekcióvezető oktatta, tanította, nevelte a fiatalokat a magyar értékek megóvására – szép sikerrel. Ez volt Gammel József festőművész és G. Ferenczy Hanna író hátrahagyott kívánsága is.

A kör jelenlegi vezetője Kordás Sándor elmondta: „a fafaragás mindig is vonzott, kisebb dolgokat csinálgattam, mielőtt egy szép napon lementem a művelődési ház foglalkozásaira. Kövesdi Józsi bácsi segített elindulni az úton, s ehhez jött még sokféle technika is. Faragással eljutottam sok országos kiállításra, határainkon túl is.”

A kezdetről, a folytatásról, a mindennapok küzdelméről a fafaragót kérdeztük.

– A foglalkozások akkoriban a Művelődési Ház pincéjében kaptak helyet, szolid körülmények közt, s a létszám sem volt nagy. Későbbiekben megkaptuk a felszabadult szolgálati lakást. Miután létszámunk megsokasodott, a szolgálati lakást is kinőttük, ezért a gyermekkönyvtárba került az oktatás másik fele, ekkor kaptunk égető kemencét is.

Az önkormányzat s vállalkozók adományaival, magunk erejéből elkezdtük az alkotóház (szolgálati lakás) felújítását. Lehetőség lett a mellettünk lévő szoba összenyitására. Ismételt felújításba kezdtünk, és ez kis ideig megoldotta a gondokat. Létszámunk gyorsan gyarapodott, hamarosan kicsinek bizonyult ez is, így a foglalkozások kettészakadtak délelőtti s délutáni időpontra. Már a színpadon és más helyiségekben is gyerekek dolgoztak önfeledten.

Az ’50-es évek államosításáig, a legendás Téhöly Vendéglő egységes épületegyüttes volt. Államosításkor ezt jelölték ki új művelődési háznak a szétlőtt Iskola utcai Kultúrház pótlására. Majd az akkori hiányos bolthálózat miatt egyik részéből ABC áruházat alakítottak ki. Ez közel húsz év után visszakerült a művelődési ház keretei közé.
– A bolt kiköltözött, s háború utáni állapotokat hagyott hátra: a falon át lehetett nézni, kiégett állapotú és kormos falak köszöntötték a kíváncsi szemeket. Környező vállalkozók, repülőtér és az önkormányzat segítségével, sok munkaórával ismét használhatóvá varázsoltuk a helyiségeket, így már a környezet is az alkotómunkát szolgálta, eszközeink is lassan meglettek, újak, használtak vegyesen. Létszámunk ebben az időben a csúcson járt, 40-50 gyerek között ingadozott.

Az érdeklődő fiatalok a következő szekciókban ismerkedhetnek meg az alkotás szépségével: szövés – Boda Kriszti, kerámia
– Barta István, kreatív fejlesztő – Károly Kati, gyöngy – Gyömrei Piroska, rajz és animáció – Kovács Gábor, fafaragás – Kordás Sándor.

Ezen kívül megbeszélés után más kiegészítők is sorra kerülhetnek, mint például: csuhézás, gyertyamártás, linómetszés, faesztergálás, fémfólia domborítás, batikolás, tojásfestés, gyöngyszövés, gyöngyvarrás mellett kreatív képeslapok, gyöngyékszerek, mézeskalácsok, gipszképek, álarcok, maszkok, hűtőképek, bőrdíszek készítése, díszítése.

A máról Kordás Sándor elmondta, hogy igyekeznek alkalmazkodni a körülményekhez.

– Az iskolákban s a könyvtárban is elindultak az önálló kézműves foglalkozások, érezhetővé vált nálunk is a fogyatkozás. Elértünk egy olyan szakaszba, amikor ezeket az értékeket nem tekintik már olyan fontosnak. Hozzánk is elért a sok nehézség, a támogatások nagy része megszűnt.
ehezen létezünk, s keressük azokat a segítő kezeket, akiknek fontos az ilyen jellegű hagyományok átadása, megtartása s továbbvitele a gyermekeiknek. Igyekszünk múltunk népművészetét átadni, ötvözni, színesebbé tenni.

Az Alkotóház részt vesz rendezvényeken is, felkéréseknek is igyekszik eleget tenni. Kiállításokat rendeznek alkotásaikból, pályázatokon vesznek részt, és nyaranta alkotó táborokat szerveznek.

Szalontai János, fotó, illusztráció