A trianoni békediktátum aláírásának 101. évfordulóján a Megmaradás Emlékműnél tartott közös megemlékezést az Orbán Balázs Erdélyi Kör és Vecsés Város Önkormányzata.
Az első világháborút lezáró versailles-i békekonferencia eredményeként június 4-én született meg a Magyarországgal szemben kikényszerített trianoni békeszerződés, amely következtében hazánk területének jelentős részét elvették, ezzel együtt több mint hárommillió magyart szakítottak el szülőföldjétől. Az Orbán Balázs Erdélyi Kör kezdeményezésére 2005-ben állított Megmaradás Emlékműnél gyűltek össze a nemzeti összetartozás napján, akik fontosnak tartották, hogy megemlékezzenek a 101 évvel ezelőtti eseményekről.
A megemlékezés kezdetén Hompoth Zoltán, az Orbán Balázs Erdélyi Kör vezetője köszöntötte a megjelenteket, majd a magyar és a székely himnusz eléneklését követően Szűcs Lajos országgyűlési képviselő mondott beszédet.
– Ez a nap azért különleges, mert Trianon tragédiája szükségszerűen közös és fájdalmas emlék minden magyarnak. Olyan emlék, amely eleven, amely kézzelfogható, és még évtizedek távlatából is érzelmekkel teli – mondta Szűcs Lajos, aki szerint a maiak feladata az emlékezésen túl az is, hogy újra és újra elmondják, mit jelent Trianon és mit üzen a jövőnek.
– Trianon nem csak a magyarság tragédiája, hanem a falak és a tagadás jelképe, és a hatalmi politika kudarcának a bizonyítéka – mondta.
Szűcs Lajos kiemelte: Párizs környéki palotákban történt meg az, ami addig soha: határt és sorompót építettek oda, ahol korábban utak, hidak és alapvető bizalom kötötte össze a közösségeket.
– Az erősebb a győztes jogán döntött a sorsunkról és javainkról, mindarról, ami egy évezreden keresztül egyet jelentett a közösség gyökereivel. Ezek az emberek elítélték a magyarságot, majd erővel megszűntették azt a gazdasági és társadalmi egységet, amely évszázadokon keresztül virágzott itt a Kárpát-medencében – hangsúlyozta.
Szűcs Lajos rámutatott, hogy Trianon nem csak a magyarság tragédiája, hanem Európa nagyhatalmainak szégyenteljes kudarca is, amelyet soha nem fognak beismerni, mert soha ilyen kárt nem okozott az önzés, a bizalmatlanság egy kontinensnek. Hozzátette: ami megtörtént, az nem volt szükségszerű, mert nem a történelem kényszere okozta a bajt, hanem azok az emberek, akik jogot formáltak az önkényre, és akik a hatalmi politika nyers erejével a szakadékba taszították Európát ahelyett, hogy felemelték volna.
– Nekünk kell emlékeztetni mindenkit a személyes felelősségre, és el kell mondanunk azt is, hogy ez a felelősség ma sincs másképpen. Ezek az emberek ma is itt vannak közöttünk és ma is készek elkövetni ugyanazokat a hibákat, bűnöket. Ezért vagyunk ma itt, és ezért kell emlékeznünk Trianonra. Hogy emlékeztessünk a tragédiára, a kudarcokra és a felelősségre. Mert ha Európa képes szembenézni a múltban elkövetett hibákkal, akkor Magyarország valóban független, Európa pedig szabad és egységes lehet – zárta beszédét Szűcs.
Az emlékező gondolatok után a Bálint Ágnes Óvoda óvodásainak műsora következett, majd Soltész János és Soltészné Kovács Zita adott elő marosszéki forgatós táncot, végezetül Szép Dóra, a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnázium tanulója szavalta el Reményik Sándor: Erdély magyarjaihoz 1918 őszén című versét.
A megemlékezés a Szózat eléneklésével és koszorúzással zárult.
varga
