A mai Vecsés két középkori település, Vecsés és Halom helyén fekszik. A déli részén nyúlt el hosszan a középkorban Halom falu.
A hajdani Halom területén ma a Középhalom-dűlő, az Andrássy-telep és a Halmy-telep található. Az autópálya-ásatások és a terepbejárások alapján bizonyítható, hogy a helység a honfoglalás idején jött létre. A régészek Halom helyén 2006-ban egy Árpád-korból való kovácsműhelyt, ebből a korból való lakóházak padlózatát és egy hajdani temető részletét találták meg. Vecsés első írásos említése 1318-ból, Halomé 1323-ból való.
Hogy Halom honfoglalás-kori település lehet, arról az ásatások mellett egy igen érdekes megjegyzés tanúskodik. 1938-ban az első Vecsés története könyv írója, Bilkei Gorzó János levéltáros a következőt írta: „a Vecsés községhez tartozó Halom-, vagy későbben Halomegyháza-pusztát egykoron Árpád fejedelmi birtokai után Árpádhalomnak is hívták.” Ezt a nevet egyelőre sehol máshol nem találtam meg, mindenesetre nemcsak korai, hanem kiemelt jelentőségű faluról lehet szó, amennyiben ez bizonyítást nyer.
A másik fontos jellemzője, hogy templomos település volt. Templomát mind a régészek, mind az egyszerű földi halandók azonosítani tudják, egy domb jelzi a helyét, a mai M0-s gyáli-vecsési leágazásától keleti irányban.
A régészeti emlékek a 10-14. századig datálhatók. Kovácsműhely, vasbalta, templom, temető, Zsigmond-kori pénzérmék, fésű, ékszerek, kemencék, víztározók, élelemtároló vermek, szarvasmarha- és kutyacsontvázak bizonyítják egy hajdani település létét. Az is megállapítható, hogy eleinte nem a mai, klasszikus faluképpel van dolgunk, hanem tanyaszerű, szórt megtelepedéssel. A 12. században a település nyugat felé mozdult el, a mai Közép- és Felsőhalom felé. A régészek a füzérszerű falvak közé sorolják. Ekkortól egyre inkább egy házcsoportokkal, utcákkal rendelkező falucska képét mutatja, bár a térképre nézve még ekkor is jellemzi egyfajta szórtság.
Ebből a korból való egy érdekes és fontos lelet, egy pénzérme
A különféle kormeghatározási módszereket nagyban segítheti, ha pénzérme is kerül elő a kutatás során. Itt került elő, mégpedig egy III. Béla-kori. Az érme egy rézdénár, amely ún. kufikus stílusú elemeket tartalmaz. A kufikus írás az arab írások egyik fajtája, amelyet több Árpád-házi királyunk is használt. III. Béla, „Aranyváros hercege” a Kelet-Római Birodalom szívében, Bizáncban nevelkedett. Nem véletlen, hogy az arab írásokat is jól ismerte, és a jelek szerint használta is. 1172 és 1196 közötti uralkodását a Magyar Királyság egyik fénykorának tartják. Nekünk pedig az ő pénze újabb bizonyítékkal szolgál Halom falu réges-régi múltjáról. A dénár segítségével nyolcszáz évre nézhetünk vissza. És innen még száz év az első írott forrás, egy 1323-as birtoklevél.
Az 1323-as oklevél szerint az első ismert birtokost Halmi Ábrahámnak hívták. Halom még Buda 1541-es török általi elfoglalása előtt elnéptelenedett, pusztává vált. Utolsó említése a pusztulás előtt 1474-ből való. 1546-ban, öt évvel Buda török megszállása után már biztosan lakatlan puszta, ekkor tulajdonosa a török Júnusz Szejjidi volt. Mint puszta, elvesztette önállóságát, innentől kétszáz éven át Üllőhöz tartozott. És bár lakatlanná vált, temploma ott maradt a réten, ezért 1665-től Halomegyházának is nevezik a források. Aztán a templom is elkezdett fogyni, egyre kevesebb és kevesebb maradt meg belőle. A források szerint az 1700-as évek végén még állt „a puszta keleti részén, nádas területtől körbevéve. Téglalap alaprajzú, kb. 6 x 10 m alapterületű építmény lehetett.” Egy másik forrás „mocsarakon álló romban levő régi halomegyházai pusztai templomról” beszél. Egy nagyobb tó is lehetett a területen, melyet egy 1729-es leírás Halomegyházi-tónak nevez. (És még ma is, csapadékosabb idő után hatalmas területek kerülnek víz alá a halomi határban. Erről meggyőződhettem egy családi „karanténtúra” alkalmával 2020-ban.)
Országos hírű borászat és kastély is állt a területen
Az 1870-es években Halompuszta nyugati részét a pesti Deutsch József, a keletit Andrássy Aladár vásárolta meg. Előbbin országos hírű borászat, kastély és kastélypark épült, utóbbi többször látta vendégül a királyi családot. 1907-ben csatolták Halmot, Halompusztát hivatalosan is Vecséshez. Ekkor mindkét rész még gazdasági terület, egy-egy uradalom volt.
1909-ben Andrássy Sándor eladta Halomegyházát a Magyar Telepítő és Parcellázó Banknak. A bank itt építtette ki az Andrássy-telepet. A telepen található vadászházba később Bálint Ágnes, a nagy meseíró költözött.
1931-ben Halmy Deutsch József létre hozta a Halmy-telepet, és ingyen sportpályát adott a településnek a Halomi úton. A Halomi út az Andrássy- és Halmy-telepet választotta el. Az út aztán később Dózsa György út lett, így ma már nem emlékeztet a neve a hajdani falura.
Van azonban egy másik Halomi út, Pestszentlőrincen, a Ganzkertvárosban. Ez az út nyílegyenesen vezet Vecsés-Felsőhalomba, és szépen őrzi a neve a történelmet. Sőt, nem messze tőle egy Halomegyházi utca is emlékeztet a múltra. Akárcsak az Üllőről Vecsés-Középhalom felé vezető Halomhatár út és Halomhatár-dűlő.
A Halmy Deutsch-birtok helyén ma a Halmi-telep, az Andrássyén az Andrássy-telep található. 1945 után a Halmy Deutsch Józsefről elnevezett Halmy-telepből Halmi-telep lett, felvéve Halom nevét. Halom falu emlékét még a Felső-, Közép- és Alsóhalom elnevezések és a Halmi iskola idézik. A hajdani középkori falu szellemi központja, a templom helyén ma egy kis domb emelkedik. A kis domb akácerdőcskével van körülvéve, és védve a rombolástól, de várva mindenkit, akit érdekel a múlt.
Végezetül egy ötlet. Az M0-s autópályán a Vecsés-Alacska pihenőhely lehetne Vecsés-Halom pihenőhely, hiszen valójában majdnem ott állt a középkori falu.
Kiss Gábor, Andrássy iskola (Vecsés-Halomegyháza)
Források:
Bilkei Gorzó János: Vecsés nagyközség története. Vecsés Nagyközség Elöljárósága, Monor, 1938.
Blazovich László és Géczi Lajos: Anjou–kori Oklevéltár. VII. 1323. Budapest–Szeged, 1991.
Káldy–Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 1985.
Borosy András és Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Igazságszolgáltatási iratok III. 1721-1740. Pest Megyei Levéltár, Budapest, 2000.
Rácz Tibor Ákos: A Pesti-síkság falvai a magyar honfoglalástól a 14. századig. Kerámiaművesség, lakóépítmények, települési formák. Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Régészettudományi Intézet, Budapest. 2019.
Rácz Tibor Ákos: Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája. in: Studia Comitatensia 33. A Ferenczy Múzeum évkönyve, Szentendre, 2014. 161-184.o.
Rácz Tibor Ákos: Egy Árpád-kori falu feltárása Vecsés mellett.
https://sirasok.blog.hu/2009/01/20/arpad_kor 2021. január 15.
Rácz Tibor Ákos: Társadalmi különbségek a Magyar Királyság központi területeinek 10-14. századi falusias településein. in: Fiatal középkoros régészek IV. konferenciája. Rippl-Rónai Múzeum, Kaposvár, 2013. 41-53.o.
Szarka Gyula: A váci püspökség gazdálkodása a török hódítás korában. 1526-1686. Vác Város Levéltára, Vác, 2008.
Tari Edit: Pest megye középkori templomai. in: Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.
