Varga Péter atya ezüstmiséje

Frics Zoltán plébániaszervező köszönti Varga Péter atyát

Eleink úgy tartották évtizedekkel ezelőtt, hogy egy újmiséért, illetve az áldás kegyelméért érdemes egy pár új cipőt is elkoptatni, bármilyen messziről is. Szerintem, egy ezüstmisén való részvételért még inkább. Akkor még nem lehetett vonaton, gépkocsin utazni, ezért kophatott el a lábbeli a hosszú gyaloglás alatt.

Varga Péter atya 9 évig, 2006–2015. között volt az Irgalmas Jézus Plébánia plébánosa. Püspöke engedélyével a nyugaton élő magyarok lelkipásztora lett 5 évvel ezelőtt zürichi székhellyel. Huszonöt esztendővel ezelőtt Vácott szentelték pappá, és akkor mutatta be első szentmiséjét is. Ahogy Péter atya prédikációjában említette, új misés jelmondatául azért választotta Lukács evangéliumában található részletet (Lk.2,15), mert egész életünk programja lehet: „Menjünk Betlehembe”, vagyis Jézushoz. A pásztorok siettek Jézushoz, megajándékozták az újszülöttet egyszerű, természetükből fakadó hálás szeretettel. S ígéretükkel, hogy nem feledkeznek el róla.

Szomorúak voltunk és sajnáltuk, hogy elkerült öt évvel ezelőtt Vecsésről, de most örülünk, mert köztünk volt, hogy ezüstmisés áldásában részesíthessen bennünket. Felújított templomunk zsúfolásig tele volt. Péter atya beszélt prédikációjában arról is, hogy a 25 éves működése alatt miként változtak meg, „fejlődtek” a lelkipásztori feladatok. Különösen azt emelte ki, hogy a pápa legújabb enciklikájában (körlevelében) kéri a lelkipásztorokat, hogy közösségi egyházakat építsenek és keressenek új utakat a pasztorációban. Ezért említette Péter atya: Nagyobb tudatossággal kell megélnünk kereszténységünket! A jövő egyháza vagy közösségi lesz, vagy nem lesz! Legalább mi ne akarjuk, hogy szeretett egyházunk jövője kérdéses legyen.

Péter atya kitért arra is, hogy „legyen életünk áldás azoknak, akikkel találkozunk!” Miután említette, hogy mely helyeken szolgált a 25 év alatt, a jövőre vonatkozóan is elmondta, hogy „egész életemben idegen leszek, bárhol éljek, mert igazi hazánk, csak az Égben lehet”.

Péter atya szeretetvendégsége a hívekkel

Az ünnepélyes szentmise végén, ezüstmisés-áldásban részesülhettünk, emlékképet vihettünk magunkkal, de a templom előtti kis téren gombamód kerültek az asztalokra a finom süteményekkel megrakott tálcák. Köszönjük a szíves agapét, vendéglátást az illetékeseknek! Péter atya áldásával örömmel térhettünk otthonunkba, hogy kamatoztathassuk a kapott kegyelmet, gondolatokat. Ámen.

Kép és szöveg: Nagy István Elek