Két éve már jártunk itt, és akkor megfogadtuk, hogy még visszajövünk! A vendéglátóink és az ott élő emberek kedvessége, a tó szelíd szépsége idén is nagy hatással volt ránk.
Június végén 33 gyerekkel indultunk útnak a Szelidi-tóhoz. A tábor végére egy klassz kis közösségé formálódott az alsósokból és felsősökből verbuválódott kis csapat. Voltak rutinos táborozók, de néhányan most próbálták ki először a táborozás adta élményeket.
Az időjárás is kegyes volt hozzánk, gyönyörű időnk volt, a víz kellemes, így nagyon sok időt töltöttünk a strandon. Sok színes program, közös játék tette még élménydúsabbá és színesebbé a napjainkat.
Egy fazekasmester beavatott a korongozás rejtelmeibe, megtapasztalhattuk, hogy nem mindig úgy formálódik az agyaggombóc, ahogyan mi szeretnénk.
Kikocsikáztunk a közeli lovasfarmra, Bakodpusztára. Az út kissé rázós és poros volt, a kocsisunk szavaival élve belepett bennünket a „pusztapúder”, de a táj szépsége és a lovasbemutató feledtette velünk az út kellemetlenségeit.
Egyik délután egy biofarmra látogattunk el. Ez az út is kalandosra sikerült, meg kellett „küzdenünk” a szúnyogokkal és a közelgő kombájnokkal.
A biofarmon nagyon gyorsan elrepült a 2 óra, amit ott töltöttünk. A vendéglátónk körbe vezetett és megismertetett bennünket a farm lakóival és az ott végzett munkálatokkal.
Megnézhettük, hogyan is történik a gépi fejés, hisz több mint ezer juh alkotta a nyájat, láthattunk pár hetes kisbarikat, kosokat, gyönyörű lipicai lovakat, csacsikat, mangalica malacokat, terelő kutyust munkaközben. A kedvenc egy fekete, párhetes kiskutya volt, aki végigkísért a sétánkon, az út végére nevet is kapott a gyerekektől.
Az egyik nap a Vízi kalandparkot is kipróbáltuk, és motorcsónakról is gyönyörködhettünk a tó szépségében.
Minden nap tartalmasra és hosszúra sikerült, voltak szuper hangulatú esti közös játékok, nagy pingpongpartik, éjszakai rókakeresés, elemlámpás cukorkakeresés.
Az utolsó este hatalmas tábortüzet gyújtottunk, hadakoztunk a szúnyogokkal és pillecukrot sütöttünk, majd egy emlékezetes éjszakai bátorságpróbán vettünk részt.
Fáradtan, de sok-sok élménnyel és szúnyogcsípéssel gazdagon tértünk haza. Ami büszkeséggel töltött el bennünket, hogy akárhová mentünk, mindenhol csak dicséretet kaptak a gyerekek a kedvességükért, az illemtudó viselkedésükért!
Fábiánné Balajti Anikó, Zumpf Anikó
