Fő a békesség – különösen a jó szomszédi viszony érdekében –, ezért nem árt tisztában lenni azzal, milyen szabályok vonatkoznak a közösségi együttélésre.
Jó eséllyel mindenkivel megesett már, hogy a szomszéd felől érkező hangos tevékenység zaja riasztotta föl legédesebb álmából. A kopácsolás, a sarokcsiszoló visító hangja, a fűnyíró zúgása és még számos egyéb zörej a vidéki élet velejárója, még akkor is, ha ezek a gyakran fülsértő hangok egyáltalán nem tartoznak a kedvenceink közé. A vidéki porták többségén a kisebb javításoktól a kertrendezésig mindig akad tennivaló, éppen ezért nem is feltétlenül a zajjal járó tevékenységgel van baj, sokkal inkább a rosszul időzített hangos tevékenység – például a hétvégén reggel hatkor felbőgő fűnyíró zaja – a nézeteltérések kiváltója. A lakók többsége szerencsére képes felfogni, hogy a házkörüli teendők a legtöbbször nem végezhetők néma csendben – aki nem, az sajnos menthetetlen – de az valóban bosszantó, mikor a szomszéd semmire nincs tekintettel, és olyan, mint a vidám úttörő a mozgalmi dalban, fújja – ez esetben inkább zúgatja a gépet – estig kora reggel óta.
A zajjal járó házkörüli tevékenységek a közösségi együttélés problémáinak csak az egyik szeletét jelentik, legalább ennyire fájó tud lenni – ha nem még fájóbb – az éjszakába nyúló hangos dajdajozás. De bosszankodásra adhat okot a szomszédból átnyúló lombhullató fa ága, nem beszélve a disznók, lovak, kecskék és egyéb nem éppen parfüm illatot árasztó haszonállatok tartásáról. Akiknek ezek közül egyik sem okozott még kellemetlenséget, vagy a kerítésnek azon az oldalán élnek, ahonnan a probléma forrása ered, most akár legyinthetnének is egyet, mondván, ez a vidéki élet árnyoldala, amit az itt élőknek ugyanúgy el kell tudni viselni, mint az előnyöket. Rossz úton járnak, akik így gondolkodnak, ugyanis ebben sajnos nincs igazuk. A legtöbb esetben ezeknek a helyzeteknek tompítható lenne az éle, feltéve, hogy mindkét – vagy több – fél meg tudja érteni, hogy a közösségi együttélés egyik fontos építőkockája az alkalmazkodás. Szerencsére abból sincs feltétlenül tragédia, ha ez valamiért mégsem sikerül. Az egyén természetéből adódóan önmagát és saját érdekeit helyezi előtérbe – napjainkra különösen jellemző, hogy nem szeretjük, ha valaki más mondja meg, mit és hogyan kellene csinálnunk –, egyebek között ezért is alkották meg azokat a szabályokat, amelyek a közösségi együttélést mindannyiunk érdekében bizonyos korlátok közé helyezik. Természetesen fontos, hogy ezek a szabályok ne legyenek indokolatlanul szigorúak, hanem amennyire csak lehet, az igényekhez igazodva elősegítsék a békés együttélést.
A helyi önkormányzatokról szóló törvény lehetőséget ad a településeknek, hogy maguk szabályozzák a közösségi együttélés alapvető szabályait. Vecsésen is van erre vonatkozó helyi rendelet, amely a zajjal járó házkörüli tevékenységeken túl számos egyéb helyzetet szabályoz. Tetszik vagy nem, de betartása a város közigazgatási területén mindenkire nézve kötelező.
Zajjal járó tevékenység meghatározott idősávban végezhető
Zajos feladataink elvégzésére meghatározott idősávokat biztosít a rendelet. Lakóövezetben építési, bontási és kerti munkát hétköznapokon 7 és 19 óra között, szombaton 9 és 20 óra között végezhetünk, de a hetedik napon, azaz vasárnap inkább pihenjünk meg, ünnepnapokon pedig ünnepeljünk, mert olyankor egyáltalán nem végezhető ilyen tevékenység. Nem állítjuk, hogy ezt mindig könnyű betartani, rohanó világunkban sokaknak az ünnepnapokkal összeforrt hosszú hétvégéken lenne ideje a házkörüli teendők elvégzésére, mégis azt tanácsoljuk, legyenek tekintettel azokra, akik ilyenkor a csendet részesítenék előnyben. Ha nincs más választásuk, próbáljanak megegyezni a környezetükben élőkkel, egy pohár bor vagy sör mellett a legtöbben hajlandók lehetnek kompromisszumot kötni.
A bulizásnak is van határa
Ami egyeseknek öröm, másoknak lehet, hogy átok: a hajnalig tartó szülinapi buli az ünnepelt élete legszebb napja lehet, közben pedig a szomszédok a melegebb éghajlatra kívánják a mulatozókat, akik miatt még hajnali kettőkor sem érkezik meg a várva várt álom a szemükre. Erre a problémára is kínál elfogadható megoldást a vecsési rendelet, amely nem tiltja, hogy jól érezzük magunkat este tíz után, ellenben azt igen, hogy ezt mások rovására tegyük. Ezért tilos hangosító berendezést másokat zavaró módon üzemeltetni munkanapokon 21 és 7 óra között, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon 22 és 8 óra között. Tehát ezen idő intervallumokon kívül hangosabban is szólhat a zene a hangfalakból, de csak annyira emeljük a hangerőt, hogy az a csendháborítás szabálysértését ne merítse ki. Emellett tilos olyan zajt okozni, amely mások pihenéshez való jogát, nyugalmát zavarja. E sorokat nem kell különösebben magyarázni, nem örülne senki, ha a basszus dübörgésétől és az ittas haverok óbéga…, bocsánat, boldog énekétől hangos éjszakában nem tudna elaludni. Ebben az esetben is azt tanácsoljuk olvasóinknak, a jó viszony megőrzése érdekében lehetőleg előre jelezzék, ha otthoni mulatozást terveznek, így minden érintett időben felkészülhet a zajosabb estére.
Az utca nem kocsma!
A közterületen történő alkoholfogyasztással szemben nem voltak elnézők a szabályok megalkotói és egyszerűen megtiltották azt. A döntést sokan üdvözölték, míg mások bosszankodhattak miatta, ami persze nem változtat a tényen: Vecsés közterületein tilos a szeszes ital fogyasztása. Természetesen itt is vannak kivételek, például a vendéglátóegységek teraszai, a közterületen engedélyezett ünnepi és alkalmi rendezvények, valamint az év első és utolsó napja. Nem vitatjuk, első olvasatra akár szigorúnak is tűnhet ez a szabályozás, de valljuk be őszintén, nem túl elegáns az utcán alkoholizálni. Arról nem beszélve, hogy az utcán elfogyasztott röviditalok, sörök, borok csomagolása általában nem a kukában, hanem a járda kövén vagy a közeli árokban, villanypóznák tövében végzi. A tiltásra sajnos sokan fittyet hánynak, a baj csak az, hogy közülük sokan nem csak magukat kábítják az alkohollal, hanem a környezetet is szennyezik az eldobált, „ott felejtett” üvegekkel, dobozokkal. Pedig illő volna egyszer és mindenkorra megjegyezni: az italozás a vendéglátóegységekbe, a szemét meg a kukába való.
A füstölés nem menő!
Bár 2020-at írunk, mégis élénken él az a rossz beidegződés, hogy a kertben keletkező hulladéktól csak égetéssel lehet megszabadulni. Talán még mindig sokan nem tudják, hogy ez a környezetre és természetesen az egészségre is káros. Egy svájci tanulmány szerint egy nagy kupac avar és kerti nyesedék hat órán át tartó égetése alatt annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órás folyamatos közlekedése során. Ha ez nem lenne elegendő érv, hogy leszámoljunk az égetéssel, van még bőven, ami ellene szól. Például, hogy az égetés során keletkező és a levegőbe kerülő ultrafinom részecskék évente közel 12 000 ember idő előtt bekövetkező halálát okozzák Magyarországon. Ezek a részecskék pillanatok alatt bejutnak a szervezetbe, ahol számos káros hatásuk közül például a vérrög képződéséhez is hozzájárulnak, de a füst növeli az asztma és az allergia kialakulásának esélyét is. Vecsésen már egy ideje tilos az avarégetés, jövő évtől pedig az Országgyűlés júniusi törvénymódosításának következtében országszerte tilos lesz.
Füstölés helyett inkább tanuljunk meg a komposztálni, aminek az eredményeként hasznos humusz keletkezik, amit később újra felhasználhatunk a kertben.
Parkolási szabályok
Nemtörődöm, a szabályokat rendszeresen áthágó sofőrből nagyon sok van. Ez nem csak az úttesten mutatkozik meg, hanem a parkolóhelyeken is, nem kis bosszúságot okozva ezzel a szabályokat betartó többségnek. Magától értetődő lenne, hogy nem parkolunk az ingatlanok bejárata elé, akadályozva ezzel a ki- és behajtást. Ahogyan azt is tudni kellene, hogy a szép zöld gyepet sem illik parkolóként használni. Mégis mindkét eset számtalanszor megtörténik, hogy önzőségből vagy pusztán figyelmetlenségből, mindegy is. A lényeg, hogy Vecsésen tilos gyepfelületre, parkosított területre járművel behajtani, beállni, valamint közterületen oly módon parkolni, hogy azzal az ingatlanhasználó ki- és behajtását akadályozzuk. Világos és érthető szabály, kis odafigyeléssel könnyen betartható.
Tartsuk rendben az ingatlan előtti közterületet!
Az ingatlanhasználók kötelesek az ingatlanuk előtti közterületet rendben tartani. Ezt nagyon sokszor elmondták és leírták már korábban is, mégis vannak, akik nem vesznek róla tudomást. Tavasszal és nyáron elsősorban a gyomoktól és az allergén növényektől kell megtisztítani a portánk előtti közterületet, emellett gondoskodni kell az árok tisztántartásáról, télen pedig a járdaszakasz sikosságmentesítését illik és kell elvégezni. Előbbi az utcakép és az allergiások védelme miatt fontos, utóbbi pedig a balesetek elkerülése végett. Ha például a sikosságmentesítés elmarad és emiatt elcsúszik és megsérül valaki, az ingatlantulajdonost terheli a felelősség.
Előzzük meg a vitás eseteket!
A szomszédhoz átnyúló faág, a közlekedést zavaró kiültetett növények számos vitára, akár veszekedésre adnak okot. Ezeket könnyen elkerülhetjük, ha betartjuk az ide vonatkozó szabályokat. Fa ültetését például minden esetben úgy kell megtervezni az ingatlanon belül, hogy a fafajtára jellemző lombkorona mérete ne terjedjen túl az ingatlanhatáron. Közterületre az utcára jellemző uralkodó (legtöbb) fafajtából ültessenek, szintén figyelve, hogy a kialakuló lombkorona ne veszélyeztesse a meglévő vezetékeket és ne nyúljon bele az útszelvénybe, valamint ne lógjon át a szomszédos ingatlan előtti közterületre. Sövény, növény ültetésénél szintén vegyék figyelembe a növekedési paramétereket, és ennek megfelelő távolságra ültessék azokat az ingatlanhatártól.
Kit illet a madárfütty?
Bizonyára többen ismerik Arany János A fülemile című zseniális versét, amelyben a két szomszéd, Péter és Pál azon veszett össze, hogy kit illet a madárfütty, ha a fülemüle Pál diófájának szomszédba nyúló ágán dalol. Érdemes elolvasni a verset, mert amellett, hogy tanulságos, még jókat is derülhetünk olvasás közben. Persze a való életben nem csalna mosolyt az arcunkra egy ilyen élethelyzet. Ezt tudja is, akinek volt már benne része. Amint Arany is írja: rossz szomszédság: török átok, de egy kis odafigyeléssel, empátiával sokat tehetünk a közös békéért.
Varga Norbert
