Szolid koszorúzással emlékeztek a város újratelepítésének évfordulóján.
Június 14. az egyik legfontosabb dátum Vecsés életében. 234 évvel ezelőtt, 1786-ban ezen a napon tette közzé Grassalkovich II. Antal újratelepítési hirdetményét, amellyel megteremtette az elnéptelenedett falu fejlődésének lehetőségét, mondhatni, lerakta a mai város alapjait. Innen ered, hogy június 14. a település újjászületésének ünnepnapja, ha úgy tetszik, születésnapja, amikor azokra a sváb családokra is emlékezünk, akiknek köszönhetően végül nem lett az enyészeté Vecsés, hanem újra élettel teli, virágzó falu, majd város válhatott belőle.
Az önkormányzat ezen a napon adja át a város olyan rangos elismeréseit mint a Vecsés Díszpolgára és a Pro Urbe elismerő cím, a Vecsésért Életműdíj, a Köszönő Oklevél-, az Elismerő Oklevél-kitüntetés és a sport területén elért eredményekért járó kitüntetések, melyekkel megköszönik mindazok teljesítményét, akik kiemelkedő munkájukkal öregbítették Vecsés hírnevét. Ezen a napon köszönti a városvezetés a jövő nemzedékének nevelésén, oktatásán fáradozó vecsési pedagógusokat is.
Így volt ez tavaly és az elmúlt években is, idén azonban a koronavírus-járvány ezt az ünnepet is átírta – mint oly sok mindent az életünkben. Az érvényben levő óvintézkedések miatt nem lehetett nagyszabású ünnepséget szervezni, csak szolid megemlékezés keretében a Szent István téri emlékmű megkoszorúzására nyílt lehetőség.
Az önkormányzati elismerések átadására vélhetően egy későbbi időpontban kerítenek sort, feltéve, hogy ezt a körülmények lehetővé teszik.
Június 12-én az önkormányzat nevében Szlahó Csaba polgármester, illetve az alpolgármesterek, Frühwirthné Halász Melinda és Tábori Ferenc helyeztek el koszorút, majd a helyi pártok és civil szervezetek képviselői is főt hajtottak az újratelepítési emlékműnél.
Bízunk benne, hogy a 235. évfordulón már az évek alatt megszokott módon ünnepelhetünk és róhatjuk le tiszteletünket Vecsés alapítóinak emléke előtt.
V.
