Pünkösd és a Háromszéki Szűzanya ünneplése
E sorok írásakor még tartanak a járvány miatti megszorítások – hála Istennek, egyre több enyhítéssel – de például a Csíksomlyói Pünkösdi Búcsúra még nem utazhattunk. A híradásokból megtudhattuk, hogy idén csak a Kegytemplomban – a Basilica Minorban – zárt ajtók mögött tartották meg az ünnepi szentmisét, melyet televízión követhettünk. (Az idén tartották a 453. hagyományos búcsút.) A szentbeszédet a nemrég felszentelt és beiktatott dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek mondta. Kérte az Érsek atya, hogy a hívek a krízisjárvány miatt „szívükben zarándokoljanak a Csíksomlyói Szűzanyához.”
Idén nem gyönyörködhettünk a különböző helyekről induló keresztaljákban, s a hegyen összegyűlő százezernél is több hívő közös éneklésében, áhítatában. Sajnos! Magam is részt vehettem több alkalommal is e nem mindennapi élményben. Egészségi okok miatt tavaly már nem tudtam vállalni a mintegy 10 kilométeres gyaloglást, a hegyre felmenettel. Az idén sem tudtam volna. Ezért is halottam örömmel, lehetőség van arra, hogy az idősek, betegek is könnyebben találkozhassanak a Szűzanyával Székelyföldön. Ezért írom a következő sorokat.
A Csíksomlyói Szűzanya szobráról 1750-ben másolatot készített egy „páncélos huszár közkatona.” Az 1848–1849-es szabadságharc idején a szobrot a „veszedelem” elől Futásfalvára (Alugéri) menekítették, s a plébánia padlásán rejtették el. Megboldogult Bálint Lajos érsek, még futásfalvi plébános korában (1962–1968) bukkant az elrejtett szoborra.
A diktatúra éveiben nem volt lehetséges, hogy a hívek zarándoklatok keretében vonuljanak a Mária-szoborhoz, csak a fordulat éve után bontakozhatott ki újra a nyilvános Mária-tisztelet, s válhatott Futásfalva kegyhellyé. Ebben a kibontakozásban elévülhetetlen érdemei vannak Tifán Lajos pélébánosnak, aki immár több mint negyedszázada lelkipásztora a községnek, s akit méltán nevez a hívek serege a Kegyhely Apostolának. 2001 decemberében dr. Jakubini György gyulafehérvári érsek hivatalosan is Búcsújáró hely-i rangra emelte a kegyhelyet, s a főbúcsút a Vizitáció ünnepére tette. (Sarlós Boldogasszony ünnepe az aratás, az új élet előkészítésének, a búza aratásának kezdete, egyúttal a lélekben-találkozás napja is, hiszen a Vizitáció evangéliumi eseménye áll a középpontban: a várandós Mária találkozása rokonával, a várandós Erzsébettel. 1993-ban egy kilométer hosszúságú szabadtéri keresztút épült a falu melletti magaslatra, a Tér-dombon. Tiffán Lajos atyának nagy segítségére volt 1993-tól Jáki Teodóz győri bencés atya. Teodóz atya – akit mint a csángók apostolát emlegették – Moldvából vezette a csángó keresztaljakat Futásfalvára. A zarándokünnep elképzelhetetlen volt az ő virrasztó és népénektanítása, és a moldvai csángók részvétele nélkül. (Jáki Teodóz atya Kodály Zoltán munkatársa is volt, 94 éves korában halt meg. Bíró László püspök atya temette, 2013. január 12-én.)
Véleményem szerint, a több mint két hónapja tartó példanélküli sajnálatos eseménynek, a koronavírus-járványnak „oka” és „célja” is kell, hogy legyen. A Teremtő és világot fenntartó Isten – nem adta, hanem megengedhette – ezt a világméretű csapást. Kell, hogy mindannyiunkat egy pillanatra megállásra és magunkba szállásra késztessen. Mert amint Ferenc pápa a lezárt Szent Péter téren imádkozta: „ne gondoljuk azt, hogy egy beteg világban mi érintetlenek, sértetlenek maradhatunk”. Halaszthatatlanul szükséges, hogy megtegyük a magunkét környező világunk, és mindenekelőtt a mi lelkünk gyógyítása, gyógyulása érdekében.
Pünkösd lévén, kérjük a Jótanács Lelkét legyen segítségünkre e nem könnyű munkában. S a Szűzanya segítségére is joggal számíthatunk, Szent Fia, Jézus Krisztus a keresztfára feszítve is gondoskodott rólunk: „Asszony, íme, a te fiad! Fiú, íme, a te Anyád!”
Megköszönjük, amiben máris „segített” minket a járvány: a családi kapcsolatok „megújítása”, a rászorulók és szükséget szenvedők önzetlen segítése, meglévő értékeink megbecsülése, stb., és megtanulunk kérni is a Gondviselő Istentől. A Csíksomlyói és a Háromszéki „Futásfalvai” Szűzanya legyen segítségünkre! „Most segíts meg Mária, Istennek szent Anyja, könyörögj érettünk!
Kép és szöveg: Nagy István Elek.
