„A mi dolgunk, hogy összetartsuk a magyarságot”

A trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulóján a hagyományokhoz híven a Megmaradás Emlékműnél tartott közös megemlékezést az Orbán Balázs Erdélyi Kör és Vecsés Város Önkormányzata.

Kereken 100 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én írták alá az első világháborút lezáró békediktátumot, amely egyebek között Magyarország feldarabolását és lakossága jelentős részének elvesztését eredményezte. Vecsésen az Orbán Balázs Erdélyi Kör 2005-ben állított emléket a tragikus eseménynek, azóta évről évre ezen a helyszínen, a Megmaradás Emlékműnél tartanak emlékműsort a hazánk sorsát megpecsételő szerződés aláírásának évfordulóján.

A megemlékezés a székely és a magyar himnusz közös eléneklésével kezdődött – oboán kísért Hadadi László előadóművész –, majd Hompoth Zoltán, az Orbán Balázs Erdélyi Kör elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Szlahó Csaba polgármester mondott beszédet, melyben köszöntötte Vecsés testvértelepülése, Gyergyószárhegy valamennyi polgárát és polgármesterét.

– Ezelőtt 100 esztendővel egy olyan békediktátumot írattak alá a magyar delegációval, amely következtében Gyergyószárhegy sok más magyar településsel együtt önhibáján és akaratán kívül az ország határain túl rekedt, idegen államok keretei közé kényszerült. Emberként borzalmasan nehéz feldolgozni azokat az igazságtalanságokat és azt a rengeteg szenvedést, amit az első világháborút lezáró békeszerződés okozott – mondta.

Szomorúnak nevezte, hogy az elmúlt 100 évben soha senki nem kerített sort a mérvadó nagy hatalmak közül arra, hogy felülvizsgálja az igazságtalan döntést, a ránk kényszerített békediktátumot, hanem hallgatott róla mindenki.

– Talán nem is a területi revízió lenne a legfontosabb, hanem ha egyszer valaki őszintén bocsánatot kérne azért, amiért egy olyan békét erőltettek ránk, ami oly sok kínt és szenvedést okozott a Kárpát-medence valamennyi népének – fogalmazott a polgármester.

Kihangsúlyozta: a mi dolgunk, hogy összetartsuk a magyarságot, és arra törekedjünk, hogy a nemzeti és kisebbségi jogokat tartsák be a valóságban is, hogy békében tudjunk élni itt a kárpát-medencében.

A történelmi beszéd után a Labdarózsa Népdalkör és Citerazenekar fellépése következett, majd Pintér Alexandra mondott verset.

A megemlékezés végén a pártok és civil szervezetek megjelent képviselői helyezték el koszorúikat az emlékműnél.

A történelmi Magyarország végét jelentette a paktum

Magyarország és az elcsatolt területek

A békeszerződés eredményeként Magyarország területe 282 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre csökkent, ezzel együtt az ország lakosságának jelentős része, mintegy 57 százaléka rekedt az újra rajzolt határokon kívül. A trianoni békeszerződés feltételeit Lloyd George angol, Orlando olasz, Clemenceau francia miniszterelnök, és Woodrow Wilson amerikai elnök szabta meg. Magyar részről Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei, Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter írták alá 1920. június 4-én, a versailles-i kastély területén található Nagy-Trianon palotában.

Romániában ünnepelnek

A román parlament május közepén arról döntött, hogy emléknappá nyilvánítja június 4-ét, amikor országszerte ünnepségeket és kulturális rendezvényeket szerveznének. A kezdeményezést a volt külügyminiszter, a szociáldemokrata Titus Corlățean terjesztette be, válaszként a magyar kormány nacionalista politikájára, amellyel be akar avatkozni a román belügyekbe. A május közepén elfogadott jogszabályt egyelőre nem hirdette ki Klaus Iohannis román elnök, a híradások szerint Szíjjártó Péter külügyminiszter május végén tett bukaresti látogatásának köszönhetően.

varga