Március 15. nemzeti ünnep, az 1848-49-es polgári forradalom kezdete. Milyen volt a település 1848/49-ben?
Az l841/42-es összeírás szerint Vecsésen 224 házban 230 család lakott, és a népesség száma l276 fő volt. Vecsés faluról a korabeli feljegyzések azt írják, hogy „német falu” vagy „magyarral vegyült német falu”. 1847-ben a jobbágyok között kettő, a zsellérek között tizenhárom magyar név található.
Vecsés valódi faluvá vált erre az időre. 1792-től új postaállomása volt, a Czifra-csárda a közlekedés fontos megállóhelye lett. l797-ben alakult meg az önálló plébánia, és l800-ban épült fel a római katolikus templom. l847-től Vecsésen átmegy a Pest-Szolnok vasútvonal. A községben van iskola, mészárszék és a helyi ügyeket helyben intézik. Vecsés község bírója 1838-tól 1848-ig Leimeter Antal, vezetőjegyzője Lengyel Miklós.
A forradalom és szabadságharc ideje alatt Vecsésen nincs harci esemény és törvénytelenség sem történik. l848 végén 1961 honvéd és nemzetőr tartózkodik a vecsési táborban. A lakosság 1630 ezüst forintot fizet, továbbá élelmet, zabot és szénát bocsát a katonák rendelkezésére. l849-ben már osztrák sorkatonaság állomásozik Vecsésen. A község bírája: ekkor Scheiring Mátyás. Tavasszal újra a mieink foglalják el Vecsést Asbóth vezetésével. Átvonuló állomás leszünk a Buda felmentésére induló honvédseregnek. A szabadságharc bukása újra osztrák megszállást hoz, a l72 katona eltartására l632 Ft 29 krajcárt fizetnek a lakosok adóként. A Haynau-adminisztrációnak a községi vezetés azt jelenti, hogy Vecsésen nem volt nemzetőr, így a megtorlás elmaradt. Egy l876-os összeírás szerint Vecsés 96 nemzetőrt adott a honvédseregnek.
Megemlékezések az 1848/49-es forradalom és szabadságharc alkalmából
Március 15-én – 1991 óta – délelőtt 10 órakor tartja az ünnepséget a város vezetése a Petőfi iskolában.
Egy hírneves vecsési szabadságharcosról Orosz Károly helytörténész kutatása alapján tudunk. Bobich Jánosról van szó, aki Vecsésen vasúti pénztáros volt a szabadságharc előtt. 53 évesen lépett be a honvédseregbe, és ezredesi rangig vitte. A tavaszi hadjárat több nagy csatájában halált megvető bátorsággal mutatott példát katonáinak. A vasútállomáson emléktábla örökíti meg nevét.
A Megmaradunk 3000 Közhasznú Alapítvány és az Orbán Balázs Erdélyi Kör vezetése 2011-ben úgy döntött, hogy minden évben az ünnep előestéjén, március 14-én 17 órai kezdettel civil megemlékezést tartanak a vasútállomáson.
Az Orbán Balázs Erdélyi Kör tájékoztatása szerint a megemlékezés idén elmarad.
Vecsési kötődések a szabadságharccal kapcsolatban
Az elmúlt évek kutatásai szerint többekről derült ki, hogy bár nem vecsésiek voltak, de a szabadságharc leverése után Vecsésen szolgáltak, és köztiszteletben álló polgárok lettek, akik méltán kerülhetnek városunk halhatatlanjai közé. A Vecsési Tájékoztató és a Vecsési Kalendárium hasábjain már olvashattunk róluk, most csak néhány sorban idézzük fel személyüket.
Kurtz Sándor ’48-as tüzértiszt volt, sírja a vecsési temetőben található. A szabadságharc leverése után posta főtiszt lett. (Gál István kutatása)
A további három személyt Kiss Gábor, az Andrássy iskola tanárának kutatása alapján ismertetjük:
Jungmann Dávid. 1848. október 26-án önként jelentkezett a magyar honvédseregbe. Hadi orvosi tanfolyamon vett részt, majd ezred alorvos lett a Knezich-dandárban. Már 1855-ben Vecsésen lakott, ekkor még sebészmester a titulusa. Az 1872-73-as kolerajárvány megfékezője, és egy 1882-es forrás már községi orvosnak hívja. Temetésén a gyászbeszédet az öreg vecsési plébános, Arndorfer Alajos tartotta.
Arndorfer Alajos. 1841-ben szentelték pappá. Önként jelentkezett a honvédseregbe. A tavaszi hadjáratot végigszolgálta, lelki feloldozást adott és temetett. 1851-1902-ig volt Vecsés plébánosa. Így írt róla a Váczi Közlöny: „1851-ben Vecsés plébánosa lett, és azóta itt él hívei által szeretve, becsülve, velük eggyé forrva, úgy hogy lehetetlenség volna őt Vecsésről elhozni.”
Gróf Andrássy Aladár. A család Csíkszentkirályról származott, így 1848 nyarától már részt vett az erdélyi magyar hadsereg harcaiban, Bem Apó segédtisztjeként. A kiegyezés után vette meg Halomegyház-pusztát, ahol gazdaságot alakított és vadászházat épített. A vadászház vendége volt az évek során Ferenc József császár, felesége, Sissi, és a hazai főúri családok sora. Ma itt található a Bálint Ágnes Emlékház. Ők parcelláztatták fel a birtok egy részét, és ezért hívjuk ezt a városrészt Andrássy-telepnek.
Szalontai János
