„… az esemény összetart egy családot, egy baráti társaságot, életben tart egy hagyományt, amit gyermekeinknek tovább adhatunk.” (Dr. Szűcs Lajos, 2014. I. Vecsési Böllérverseny)
Közel egyéves előkészület után 2014. február 22-én került megrendezésre az I. Vecsési Böllérverseny. Első alkalommal Petz Márton és Zehetmayer József (Cegi) osztotta el egymás között a szerteágazó feladatokat. Később és most is Cegi végezte el a főszervezői tevékenységet. Egy élelmiszert előállító és étkeztetéssel járó rendezvény esetében a hatóságok szigorúan ellenőrzik az egyre keményebb higiéniai feltételek betartását. Most sem volt másként, az ÁNTSZ kinn járt, de apróságok mellett mindent rendben talált.
Kezdetektől támogató az önkormányzat és a kora reggeli – szúrás előtti – pillanatokat megtisztelte jelenlétével Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő és Szlahó Csaba polgármester. Mindketten köszöntötték az induló csapatokat. Jó munkát, és finom falatokat kívántak mindenki örömére.
Az első böllérversenytől résztvevője ennek a szép hagyományőrzésnek és nem mellékesen igen fontos szereplője is Jegenyei István László mesterszakács, a Szabadtűzi Lovagrend tagja, a zsűri elnöke. A „hálás” feladatot ellátó zsűri másik két tagja Czibolya Zoltán képviselő és Abonyi Ferenc vállalkozó volt.
Február 8-án, szombaton kora reggel az időjárás megfelelt egy disznóvágás igényeinek. Csípős hideg volt, jólesett a fogópálinka és a forralt bor. Balszerencséje csak a tíz malackának volt. Az időjárás később tavasziasra váltott, és a baráti társaságok jó hangulatban láttak hozzá a sertések feldolgozásához. A legtöbben gázzal, de voltak, akik szalmával perzseltek, de volt, aki az antik darabnak számító fatüzeléses kézi tekerős „lángszórót” is beizzította. A tisztítás során látványosságnak számított a forró vizes teknőben fürdetés és a lánccal való forgatás. Sokan csodálták a rénfára történő malac felrakás műveletét, de maga a bontás a többségnél asztalon történt. A tarjára és orjára bontás egyformán előfordult. A zsűri folyamatosan figyelte és értékelte a fő- és különdíjakhoz szükséges szempontok szerint a tíz csapat tevékenységét.
A kifejezetten szép idő nagyon sokakat kicsalogatott az Epresbe. Nyilván a finomságok is vonzóak voltak, de a kisgyermekek számára is akadt látványosság. Volt póni sétáltató, kis karámban lehetett simogatni kecskegidákat és kisbárányokat anyukájukkal együtt. Mindenki megnézhette, hogy a lámának milyen színű a szeme, és kirakodóvásár is színesítette a palettát.
Az étkezések utáni kikapcsolódást és az eredményhirdetés előtti izgatott várakozást jól oldotta fel az a műsor, amelyben fellépett a Rosmarein tánccsoport, a Jungende Rosmarein, a Falusi Óvoda tánccsoportja, a Singende Herzen kórus, a Flinke Beine tánccsoport és a Labdarózsa Népdalkör.
Az eredményhirdetésen jelen volt és a díjak átadásában segédkezett Dr. Szűcs Lajos országgyűlési képviselő és Szlahó Csaba polgármester is.
A végén nagy derültség mellett osztottak ki egy ilyenkor aktuális és talán „legértékesebb” különdíjat. A legszomjasabb böllér kategóriát az Erdélyből érkezett Szentegyháza népes – Csalafinták – baráti társasága hirdette meg, a gazdag ajándékkosarakat is ők adományozták. A leghitelesebb módon lehetett győzni: minden csapatból egy önkéntest megszondáztattak, és ahol a robbanási érték a legmagasabb volt, az nyert. A papírforma beigazolódott: I. Csalafinták, II. Hagyományőrző Malacka, III. Vad-Kanok. A Csalafinták nem tartották meg az ajándékkosarat, hanem a zsűrinek adományozták.
Zehetmayer József megköszönte az önkormányzat, a Polgármesteri Hivatal, Tábori Ferenc alpolgármester, a Városgondnok Kft., Brindzik László, Frühwirth Tamás, a Stiller Savanyúság, a Szamovár Presszó és a díjazást támogatók, valamint a baráti társaságok jókedvű, partneri együttműködését, amellyel már hagyomány teremtettek, és egyre többen átélhették a disznóvágás magával ragadó hangulatát.
Ez volt a legsikeresebb verseny
Jegenyei István zsűri elnök: – Ez volt a legsikeresebb verseny. Benne volt a hét év tapasztalata és az ilyen jellegű vetélkedés sava-borsa. Változatos volt a pörzsölés, a tisztítás módja. Változatos volt, ahogyan a sertéseket feldolgozták. Ugyanakkor a kolbász, a hurkák és a toros ételek készítése terén a klasszikus, hagyományos fűszerezések érvényesültek. A társaságok nagyon szervezetten, összecsiszoltan dolgoztak. Öröm volt az egész napi forgatagot látni és azt a hihetetlen jókedvet, ami az egész versenyt jellemezte.
Kérdésünkre az elnök úr elmondta, hogy a forralt bor és a fogópálinka elbírálását úgy oldották meg – mert különben ki zsűrizett volna helyettük? -, hogy minden sátornál a látogatók közül találomra kiválasztottak két férfit pálinka és két hölgyet forralt bor kóstolására és pontozására. Ennek alapján döntöttek a különdíjak sorsáról.
VII. VECSÉSI BÖLLÉRVERSENY
Fődíjak:
I.: Csalafinták – 50 000 Ft pénzjutalom és kupa
II.: Vad-Kanok – Német Nemzetiségi Önkormányzat, ajándékcsomag
III.: Kecsó Team – Williams Televízió, ajándékcsomag
III.: Hagyományőrző Malacka – Hungária parkoló, ajándékcsomag
Különdíjak:
Legjobb forralt bor: Feri és barátai
Legjobb fogó pálinka: Vecsési Sportegyesület
Legjobb szúrás: Erősék
Legjobb forrázás: Vad-Kanok
Legjobb tisztítás: Varga Péter és barátai
Legjobb hasítás, bontás: Vecsési Sportegyesület
Legfinomabb reggeli: Hagyományőrző Malackák
Legfinomabb hagymás vér: Kun Feri és csapata
Legjobb vendégváró: Varga Péter és barátai
Legfinomabb fűszeres kolbász: Scheik Tanya
Legjobb ízes májas hurka: Hagyományőrző Malacka
Különleges véres hurka: Kecsó-Team
Toroskáposzták királya: Feri és barátai
Különleges toros ételek: Kun Feri és csapata
Legfinomabb orjaleves: Vecsési Sportegyesület
Legfinomabb tájjellegű leves: Csalafinták
Legszebben formázott sonka: Scheik Tanya
Legszebb tálalás: Vad-Kanok
Legjobb feldolgozás: Vad-Kanok
Legjobb böllér: Kecsó Team
Legvidámabb csapat: Csalafinták
Legszebb stand: Varga Péter és barátai
Valamennyi csapat oklevelet és egy röfi fejet ábrázoló kerámiamedált kapott, amit Csurgó Imre fazekasmester készített.
Szalontai János, fotók: Varga Norbert
