Itt a farsang, áll a bál!

A Falusi óvoda óvodásai elevenítik fel a Strudlessn (rétesevés) régi hagyományát

Elmúlt már karácsony, elbúcsúztattuk az óévet, a hosszú hétvégék alkalmával kipihenhettük az egész éves fá­ra­dalmakat. Elérkezett 2020 januárja, vele együtt a farsangi időszak kezdete, vagyis január 6., Vízkereszt napja.

Magyarországon ugyanis ettől a naptól kezdődnek meg a farsangi mulatságok, ez a tavaszvárás időszaka, mely hamvazószerdáig, a húsvét előtti negyvennapos böjt kezdetéig tart. Vidám mulatságokkal, jelmezbálokkal búcsúztatjuk ilyenkor a telet. Ebben az időszakban rendezik meg városunkban a bálokat is, ahol kiszakadva kicsit a hétköznapokból, mindenki önfeledten szórakozhat.

A szórakozás mellett azonban a hagyomány is főszerepet kap a farsangi időszakban: sok szokás alakult ki a hosszú évek során, melyek olykor-olykor talán feledésbe merülnek, de szerencsére mindig akadnak olyan lelkes résztvevők, akik szívesen elevenítenek fel egy-egy hagyományt.

Gonosz szellemek helyett mulatság

Hazánkban már a középkorban kialakultak ilyen szokások. Az emberek úgy tartották, hogy télen – a hosszú éjszakák és rövid nappalok miatt – a Nap elgyengül, ezzel teret adva a gonosz szellemeknek. De hogyan is juthatunk el mulatsághoz a rossz szellemektől? A népi hiedelem szerint ezeknek a gonosz erőknek az elűzésére különböző módszerek voltak: az első jelmezesek például halottas menetet imitáltak, hogy ijesztő jelmezeikkel minél távolabbra űzzék a gonoszt és a hideget. A menet tulajdonképpen egy gyászmenet, ezzel együtt a halál kifigurázása volt, melynek központi alakja a karnevál hercege volt, aki a sírásó, a halottasház szolgája szerepét töltötte be. A menet végső célja az volt, hogy őt szimbolikusan elégessék, ebből alakult ki a sok helyen ma is hagyományként őrzött szalmabábu-égetés. Voltak helyek, ahol tüzes kerekeket is görgettek, így jelképesen erőt adva a Napnak, hogy újra erőre kaphasson.

A megjátszott gyászmenet és temetés után az emberek mulatságokat tartottak, ünnepelve, hogy elűzik a telet. Innen eredeztethetők a jelmezes, táncos karneválok és bálok, melyek országunkban is nagy népszerűségnek örvendenek.

A szokások mellett a farsang szó eredete is érdekes. Míg nálunk ez az időszak farsangként honosodott meg, sok helyen karneválnak hívják. Utóbbi olasz kifejezésből, a farsang viszont bajor-osztrák nyelvterületeken alakult ki. Első írásos megjelenése a 13. században történt. Az eredeti szóban az r hang nem szerepelt, a vaschanc vagy vaschang alakot használták. A déli németben ez Fasching alakban fordul elő, mely a Fastenschank összetett szóból származik (fasten: böjtöl, Schank: italmérés). Ez a húshagyó keddre, vagyis a farsang utolsó napjára utalt, hiszen másnap kezdődött a negyvennapos böjt, így ezen a napon lehetett utoljára alkoholt fogyasztani.

Mohácsi busójárás

Magyarországon az egyik legismertebb téltemető szokás a mohácsi busójárás, mely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok farsangi alakoskodása. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján és 2012 óta pedig hungarikumnak is számít.

Strudlessn, a rétesevés hagyománya

De nem kell messzire mennünk, ha farsangi hagyományokkal szeretnénk találkozni: Vecsésen a Német Nemzetiségi Önkormányzat évről évre megrendezi a Strudlessnt, vagyis a rétesevést. A vecsési népszokás az ötvenes években elfelejtődött, majd 2003-ban elevenítették fel ismét ezt a vidám tavaszváró és egyben farsangot búcsúztató rendezvényt. Története, hogy annak idején a legények házról házra jártak, hogy az esti bálra kikérjék a lányokat. Ezeknél a lányos házaknál különféle, finomabbnál finomabb rétesekkel vendégelték meg őket, így alakult ki a rétesevés hagyománya.

A Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskolában farsangvasárnap elevenítik fel a hagyományt, több száz rétessel vendégelve meg az érdeklődőket. A finom falatok mellett a gyerekek kapnak szerepet, helyi csoportok is fellépnek ezen a napon az iskola színpadán.

A rétes mellett a farsangi fánk közkedvelt étel ebben az időszakban, hiszen a hagyomány szerint minél többet eszünk belőle ilyenkor, annál több lesz a termés az évben.

Farsangi fánk recept

Hozzávalók: 50 dkg liszt, 2 dl tej, 4 dkg porcukor, 3 dkg élesztő, 4 db tojássárgája, 6 dkg vaj, 1 tk vaníliaaroma, 1 ek rum vagy rumaroma, 1 db citrom, 1 csipet só, olaj.

A lisztet egy nagyobb tálba tesszük, majd a közepébe lyukat fúrunk, és beleöntjük a langyos tejet. A tejbe tesszük a morzsolt élesztőt és a porcukrot. Ezután hozzáadjuk a tojássárgákat, a felolvasztott vajat, a vaníliaaromát, a rumot és a sót. Összedolgozzuk, és addig gyúrjuk, amíg sima tésztát kapunk. Meleg helyen 1 óra alatt a duplájára kelesztjük. Ha megkelt, lisztezett felületen ujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és köröket szaggatunk belőle. Ezután letakarva további 15 percig pihentetjük.

Egy mélyebb serpenyőben annyi olajat hevítünk. A fánkok közepét benyomjuk, majd kis adagokban, a lyukas oldalukkal lefelé sütni kezdjük, és lefedjük. Ha megsültek, megfordítjuk, és fedő nélkül készre sütjük. A megsült fánkokat papírtörlőre szedjük, majd ízlés szerint porcukorral, lekvárral tálaljuk. Díszítésnek készíthetünk rá cukormázat, olvaszthatunk rá csokoládét, megszórhatjuk színes cukorkákkal vagy csokireszelékkel is.

Balogh Barbara