A jövőnek építjük Vecsést

Harmadik ciklusát tölti a város élén Szlahó Csaba, aki polgár­mesteri teendői mellett a 2. számú választókörzet képviseletét is ellátja.

Interjúnkban számba vettük az elmúlt évek fejlődését, beszélgettünk a várost érintő problémákról és egy pár gondolat erejéig a jövőbe is kitekintettünk a város első emberével.

– Látványos fejlődésen ment keresztül Vecsés, mióta ön a polgármester. Annyi minden történt, hogy érdemes röviden összefoglalni az elmúlt ciklusok fontosabb pillanatait.

– Valóban sok minden van mögöttünk, de azért azt hozzá kell tenni, hogy az elődeink is sokat tettek a város fejlődéséért. Minden kornak megvannak a saját nehézségei, a korábbi testületeknek egészen más feladatokat kellett megoldaniuk, mint nekünk napjainkban. 1998-ban készítettünk egy programot, amiben leírtuk, hogy mit szeretnénk megvalósítani a településen, és ennek megfelelően kezdtük el a munkát. Először be kellett fejeznünk a csatornahálózat kiépítését, majd az útépítésekre helyeztük a hangsúlyt. 20 évvel ezelőtt az úthálózat 30 százaléka volt leaszfaltozva, ezzel szemben napjainkban közel 100 százalékát fedi szilárd burkolat. Az útfelújításokkal párhuzamosan az intézményeink fejlesztésére is összpontosítottunk, korszerűsíteni kellett az iskolákat és az óvodákat, a sok kisgyermek miatt pedig bölcsődét kellett építenünk. Ezen a téren két új intézménnyel is gazdagodott a város: a Semmelweis Bölcsőde megépítése után hamarosan a Tipegők Bölcsődét is átadhatjuk. A városközpont-rehabilitáció első lépéseként megújítottuk a Szent István teret, 2013-ban átépítettük a Piac teret és átadtuk a Bálint Ágnes Kulturális Központot. Az egészséges és sportos város program keretében felújítottuk a szakorvosi rendelőintézetet és rövidesen átadjuk az új mentőállomást és alapellátási központot. Szabadtéri sportparkokat építettünk, elkészült a futópálya és két tanösvényt is kialakítottunk a patak mentén. 20 évvel ezelőtt alig voltak köztéri szobrok Vecsésen, ezért erre is áldoznunk kellett, hiszen ezek emlékeztetnek bennünket nemzetünk múltjára. Mindezek mellett fontos kiemelni, hogy most nem tartanánk itt, ha nem állna szilárd gazdasági alapokon a város. A kétezres évek elején azért alakítottunk ki gazdasági területeket a város peremén, mert tudtuk, hogy az ott megtelepedő cégek által befizetett iparűzési adó később sokat lendíthet a költségvetésünkön. Többek között ennek a döntésnek és a takarékos gazdálkodásnak köszönhetően tudunk most építkezni. A beruházásainknál pedig mindig azt tartottuk szem előtt, hogy a lehető legjobb minőségben készüljenek el, hiszen nekünk nem szabad csak a jelenben gondolkodnunk, Vecsést a jövőnek, az utódainknak építjük.

– Jelentős forrásokat áldozott az önkormányzat ingatlanvásárlásra. Miért volt erre szükség?

– Másképpen nem tudtuk volna megvalósítani a fejlesztéseink jelentős részét. Elsősorban a városi intézményrendszer bővítése miatt fontos, hogy legyenek beépíthető területeink. Ennek érdekében az utóbbi 10 évben közel egymilliárd forintot költöttünk ingatlanvásárlásra.

– Vecsés iparűzési adóból származó bevétele a környező települések között is kiemelkedő. A pénz azonban nem minden, a rendelkezésre álló anyagi javakkal jól kell sáfárkodni, hogy évről évre előrébb jusson a település.

– Azt szokták mondani, hogy a fejlődés akkor jó, ha eltalálja a közízlést. A város érdekében jól kell gazdálkodnunk és a rendelkezésekre álló forrásokat a lehető leghatékonyabban kell felhasználnunk. Örömteli, hogy magasak az adóbevételeink, de ez önmagában még nem fedezné a beruházásainkat. A fejlesztésekre a saját költségvetésünkön kívül állami és európai uniós támogatásból, illetve vállalkozókkal kötött településrendezési szerződések útján tudunk további forrásokat bevonni. Fontos hangsúlyozni, hogy a pályázatokra mindig tudatosan készültünk, a terveinket előre elkészíttettük, hogy a megfelelő pillanatban a rendelkezésünkre álljanak. Jó csapat áll a hátunk mögött, gondolok itt a város jegyzőjére, a polgármesteri hivatalra, a pályázatíróinkra és a Vecsés Városközpont-fejlesztő Projekt Nonprofit Kft.-re. Eredményeinket csak közös, sokszor megfeszített munkával tudjuk elérni.

– Minden településen előfordulnak problémák, amiket nem szabad a szőnyeg alá söpörni. Vecsésen mi okozza a legtöbb fejtörést a képviselő-testületnek?

– A gépjárművek eluralták a várost, az ebből eredő problémákat pedig olyan beruházásokkal tudnánk orvosolni, amelyek egyelőre túlmutatnak a lehetőségeinken. Szükség van a vasúti átjárónál az aluljáróra, több kereszteződésben pedig körforgalmat kell kialakítani a forgalom gyorsítása miatt. A teherforgalmat szeretnénk kivezetni a város úthálózatáról, ezért építjük meg a 0202-es utat. A település másik problémája az ivóvízhálózat elavultságából adódik. Vecsés az elsők között építette ki a vezetékes vízrendszert, de azóta eltelt hatvan év, a hálózat ennek megfelelő állapotban van. Megbíztuk a szolgáltatót, hogy dolgozzon ki egy tervet a felújításra, emellett pedig keressük a pályázati lehetőséget egy vas- és mangántalanító berendezés megépítésére. Problémát jelentenek az illegális hulladékkal szennyezett területek is, amelyek felszámolására még nagyobb hangsúlyt helyezünk a jövőben.

– Ön a 2. számú választókörzet képviselője is. A körzetében is számos beruházás történt, mindközül a legjelentősebb a városközpont rehabilitációja. Milyen fejlesztésekre számíthatnak ezután a körzet lakói?

– Hamarosan befejezzük Eötvös utca átépítését, és szeretnénk tovább folytatni a városközpont fejlesztését, ezért a környező utcák teljes felújítását tervezzük az út- és járdaburkolatok cseréjével. Befejezzük a Petőfi iskola tető- és homlokzati szigetelését és felújítjuk a Kölcsey utca egy részét. A fejlesztéseken túl az is fontos, hogy ápoljuk, rendben tartsuk a közterületeinket, hogy minél szebb és rendezettebb környezetben élhessünk.

Kép és szöveg: VN