Vecsés 700 éves

Interjú Szlahó Csaba polgármesterrel

Régészeti leletek tanúsága szerint Vecsés területe már a bronzkorban lakott volt. Ennek a korszaknak a bizonyítékait keresve 1996-ban feltárásokat végeztek a Gyáli csatorna észa­ki partján található magas parton. Itt őskori, népvándorlás kori és középkori felszíni leleteket találtak. A lelőhely északi felén kimagasló kis dombon pedig Árpád-kori templom alap­jaira és az azt körülvevő temetőre bukkantak. A település első okleveles említése Károly Róbert király uralkodásának idejéből, 1318-ból származik. A képviselő-testület a januári testületi ülésen határozott arról, hogy a kerek évfordulóra készülve városi és városrészi ünnepségeket szerveznek.

Szlahó Csaba polgármestert az évforduló kapcsán kérdeztük Vecsés múltjáról, az utóbbi évek fejlődéséről és a jövőről.

– Polgármester úr nyilván büszke a város 700 éves évfordulójára!

– Ez így igaz. Kevesen tudják, hogy 1318-ból származik Vecsés nevének (nobiles de Wecherch) első okleveles említése. Az első írásos emlék tehát 700 éves, de meg kell jegyezni, hogy a múlt több ezer évre vezet bennünket vissza. Nagyon jól tudjuk, hogy a régészeti leletek tanúsága szerint Vecsés területe már a bronzkorban lakott volt. Ha csak az elmúlt 1000 évet nézzük, akkor ez a terület igazolhatóan már templomos hely volt, ami köré temetkeztek is. Ennek egyik bizonyítéka az 1996-ban feltárt Árpád-kori templom és a templom körüli temető.  Sajnos a történelmi viharok többször lakatlanná változtatták Vecsés hajdani területét. A török hódoltság végére fokozatosan elnéptelenedett ez a vidék és a törökök kiűzése után száz évig semmi nyoma nem volt annak, hogy laktak volna itt. Vecsés újjátelepítése és az újkori története 1786-tól számítható, amikor II. Grassalkovich Antal Pozsonyban kiadott felhívására 30 német, 10 magyar és 10 szlovák család érkezett a területre. Így született meg az újkori Vecsés. Ebben az időben gyors fejlődés következett be, 1791-ben posta, 1797-ben önálló vecsési plébánia és katolikus elemi iskola alakult. Húsz évvel később megtartott népszámláláskor már 600 lelket regisztráltak, 1848-ban már 1500-an laktak itt, a századfordulón már 3500-4000 ember élt Vecsésen. Az Andrássy-telep 1910-ben történt felparcellázása tovább növelte a betelepülők létszámát, pár évvel később már 7500 embert számláltak össze a településen. Innentől aztán folyamatosan nőtt Vecsésen a lakosság létszáma napjainkban 21 ezer állandó lakossal és legalább 4000 ezer ideiglenesen itt élővel kell számolni. A fejlődés azzal magyarázható, hogy szerencsés helyen fekszik a település és jó a közlekedése, ami az elmúlt évtizedekben kedvezett a gazdasági fejlődésnek is. Elsők között 1847-ben kapott vasútvonalat Vecsés, a vasútállomás 1869-ben készült el.

A II. világháború óriási károkat okozott a településen nem csak fizikailag, hanem lelkiekben is. A sztálini megtorló gépezet 1945-től csak „kicsi munkára” invitált, de az elhíresült „malenkij robot”-nak 300 vecsési esett áldozatául, akik közül jó néhányan sohasem tértek haza. Aztán 1946-ban jött a kitelepítés, Vecsésről 1500 német ajkú lakost vittek el. Ez történelmünk egyik legborzalmasabb időszaka volt. A semmiből kellet már sokadszorra újrakezdenünk.

Most szerencsésnek érezhetjük magunkat, mert béke van, és javaink gyarapításával törődhetünk. A rendszerváltozás óta, lassan már 30 éve saját sorsunk irányítói lehetünk. A település életében az újabb fellendülés 1990-től következett be. Vecsés 2001. július 1-jén városi rangot kapott. 2013. január 1-jén közigazgatásilag újabb szintet léptünk előre, járási székhely lettünk. Örömmel tölt el, hogy a 700 éves évfordulót sikerült színvonalasan megünnepelni. Erre az alkalomra kiadtunk egy képes füzetet, amit minden vecsési háztartásba eljuttatunk. A régi művelődési házban kialakított „Vecsési múltidéző” kiállítást külön kiemelném. A Vecsés újratelepítésének 232. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségre június 14-én meghívtuk Rheinstetten főpolgármesterét, Sebastian Schrempp urat. Ennek egyik aktualitása az volt, hogy német testvérvárosunkkal 25 éve tartjuk a kapcsolatot. Az Epresben, a Szent István téren és a Halmy téren megrendezett programok sokáig emlékezetesek maradnak.

– Ön 12 éve vezeti a várost. Egy település életében ez nem nagy idő, egy ember életében azonban már komoly mérföldkő. Mit emelne ki ebből az időszakból?  

– Amikor sok a tennivaló, észrevétlenül száguld velünk az idő, és szeretném hinni, hogy nem csak mi városvezetők, hanem a vecsésiek is úgy vélik, jól használtuk ki a mögöttünk hagyott éveket. A mi felelősségünk, hogy a nekünk szánt időben a rendelkezésre álló ismeretek alapján a lehető legjobb döntéseket igyekezzük meghozni. Csak az utóbbi esztendőkben 1,6 milliárd forint pályázati forrást hívtunk le, melyhez 500 millió forint önerőt biztosítottunk. Ezen felül a városi bevételekből közel 1 milliárd forintot költöttünk el a város szépítésére. Polgármesterségem alatt a város vagyonának értéke 7,5 milliárd forintról 15 milliárd forintra nőtt, azaz javaink megduplázódtak. Ebbe a gyarapodásba éppúgy beletartozik az úthálózat fejlesztése (ebből új útépítés 30 kilométernyi, a felújítás 10 km), mint a legtöbb intézményünk (bölcsőde, minden óvoda és iskola, kultúrház, városháza) megújulása vagy ingatlanok vásárlása. A folyamatos fejlesztésnek köszönhetően Vecsés úthálózatának 95%-a szilárd útburkolatú. Örömteli kötelezettségünknek tettünk eleget azáltal, hogy valamennyi közterületi és intézményen belüli játszóterünket megújítottuk. Különösen büszke vagyok arra, hogy számos, minden igényt kielégítő és több korosztályt is kiszolgáló szabadidőpark és játszótér létesült a lakóparkokban, a Kisepresben, a lakótelepen, az Andrássy iskola udvarán és a Petőfi iskolában. A város zöldfelületeinek gondozása, járdáink és tereink díszburkolattal való ellátása évről évre jelentős költségvetési tételt jelent. Tíz év alatt 21 ezer négyzetméter burkolat újult meg. A fenti cél eléréséhez járulunk hozzá a már hagyománnyá váló faültetési akciókkal, valamint kedvezményes árú térkő biztosításával.

– Rövid számvetést készítve, milyen eredményeket emelne ki a közelmúltból?

– Az intézményhálózat szisztematikus korszerűsítése keretében ebben a ciklusban a polgármesteri hivatal és az Andrássy iskola került sorra, továbbá befejeztük a Halmi iskola bővítését és a Petőfi iskola felújítási munkálataival is szépen haladunk. Ennek köszönhetően gyermekeink sokkal rendezettebb körülmények között tanulhatnak. Ugyanígy büszke vagyok arra is, hogy a városközpont rehabilitációját folytattuk. Városgazdálkodás szempontjából új elem, hogy a jövőbeni lehetőségeink szélesítése érdekében ingatlanokat vásároltunk, több mint 500 millió forint értékben.

– Milyen elképzelések, tervek valósulhatnak meg a közeljövőben?

– Beruházásainknál fontos sorvezető tételmondatunk: a jövőnek építkezünk. A Halmy József téren új kézilabda-munkacsarnok és tornaterem építését készítjük elő, amellyel az átadása után két legyet ütünk egy csapásra, hiszen délelőtt az iskolások használnák, délután pedig kézilabdázóink. Mindemellett a Lanyiban sportcentrumot szeretnénk létesíteni. A fejlesztés első lépéseként tanuszoda készül, az erre vonatkozó kormányzati döntés megszületett. A tervezett további lépések egy sportcsarnok, futó- és különféle edzőpályák telepítése. Ebben az évben uniós, állami és saját forrásokra támaszkodva két nagy intézményt tudunk megvalósítani. Az egyik legfontosabb és legnagyobb beruházásunk a Mentőállomás és Alapellátási Központ létesítése. Ez a gyakorlatban a Dózsa György úti orvosi rendelő teljes átalakítását jelenti. Az érintett településrészek rendelői egyetlen modern épületbe kerülnek, ahol az ellátásra várók végre 21. századi körülményeket találnak majd. A beruházás első üteme 2018 végén készül el. A másik pedig a Damjanich utcában a Városgondnok Kft. egykori telephelyén felépítendő bölcsőde lenne. Ez az 50 férőhelyes intézmény nagy segítségére lesz a kisgyermeket vállaló családoknak. A Sportos és egészséges város program jegyében további nagyívű fejlesztéseket irányoztunk elő a sporttelepen, a Sándor-tanyán, illetve a „Nagygöci” területén. A Sándor-tanyára kivisszük a focipályák jelentős részét, műfüves pályát építünk. Az utánpótlás egyik bázisa lehet ez a terület, mely a lakosság számára is nyitott lesz. A „Nagygöci” helyén készülhet egy szabadidő centrum ügyességi pályákkal, szabadtéri tornaeszközökkel. Ebből is látszik, hogy a jövőben is kiemelten támogatjuk az egészséges életmódot.  Nagyon szeretném, ha többen kerékpároznának Vecsésen. Ez egészségesebb, mint autóba ülni, és a túlterhelt közlekedésen is segítene. Ehhez persze fejlesztenünk kell a kerékpárút-hálózatunkat, főleg a  főváros és környező települése irányába. A Vecsési Sport Egyesület tíz szakosztályának zöme az önkormányzat támogatásából tartja fenn magát. Ezt országos és nemzetközi sikerekkel hálálják meg versenyzőink.  A program egészséges város részéhez tartozik még, hogy a kiemelten támogatjuk a szakorvosi ellátást. A színvonalat fémjelzi, hogy a betegellátás nagysága akkora, mint egy 40 ezres városban. Tehát sokan jönnek a környező településekről is Vecsésre. Az egészségügyi ellátásra éves szinten 150 millió forintot költünk.

– Az elmúlt évtizedben a helyben elérhető kulturális műsorok kínálata jelentősen bővült. Megelégednek ezzel a szinttel vagy itt is egy magasabb fokozatba kapcsolnak? 

– Nagy kérdés, hogy áldás-e vagy átok a főváros közelségében élni? Ennek vitathatatlan előnyeit élvezzük, azonban közösségépítés szempontjából időnként komoly hátrányt jelent. Budapest közvetlen szomszédságában igen nehéz a helyiek számára vonzó rendezvényeket, előadásokat szervezni. Úgy gondolom, hogy egy város a hagyományait, értékeit és múltját jól ismerő polgárok minél aktívabb szerepvállalásával válhat valódi közösséggé. Ez a felismerés hívta életre a különböző kulturális, közéleti és hagyományőrző programokat. Ezen a területen a Bálint Ágnes Kulturális Központ generálja a programokat a Róder Imre Városi Könyvtárral együtt. Új közösségi térként funkcionál az új piactér. Egyik nagy rendezvényünk a Mesefesztivál is itt kap helyet. pont erre a helyszínre épül. A Káposztafeszt, a Böllérfesztivál, a Lóti-Futi, a Mindenki karácsonya szervezését és a civil szervezetek erre irányuló törekvéseit is ezért támogatjuk. Itt kiemelkedik a két német kulturális egyesület, a Kulturverein és a Musikverein tevékenysége. A VHZ már régóta országos hírű, a Tájház fontos közösségi tere lett a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezvényeinek. A Bálint Ágnes Emlékház működtetésével az írónő családja sokat tesz azért, hogy Bálint Ágnest sohase felejtsük el. Most már elmondhatjuk, hogy tavasztól télig folyamatosan vannak rendezvényeink.

– Városvezetőként mi a legfontosabb ars poétikája?

– Vallom, hogy soha nem tanácsos kizárólag egy adott napra fókuszálni. Az egyik szemünkkel mindig a következő hegyorom felé kell tekinteni, hiszen a jövő tervei és céljai ott rejlenek. Persze nagy öröm végigvinni egy-egy építkezést, megvalósulni látni azt, amiért korábban oly sokat dolgoztunk. De a ma eredményeit látva sem engedhetünk a tempóból és azt hiszem ez a mi hivatásunk esszenciája. Amennyiben eleget tudunk tenni annak az alapvető emberi igénynek, hogy a ránk bízott örökséget gazdagítsuk, akkor kivívhatjuk a jelen és a jövő nemzedékeinek elismerését. A megfontolt tervezés és a kitartás meghozza az eredményeket is. A legfontosabb, hogy békében és teljes egyetértésben élhetünk Vecsésen.

Polgár