Már hagyomány, hogy évenként december 27-én a Jókai utcai Szent Kereszt templomban – szentmise keretében – a borosgazdák elhozzák új boraikat megáldatni.
Az egyház december 27-ére – Szent János apostol ünnepére – teszi a boráldást, annak emlékére, hogy Szent János apostolt hiába kényszerítették, hogy igyon a mérgezett borból, az nem ártott neki. János, Jézus legkedvesebb tanítványa volt, a 12 apostol egyike. A négy evangélista közül az ő leírása a legszárnyalóbb, hiszen Jézus meghívása után állandóan vele volt. Az apostolok közül az egyetlen, aki ott állt a Mester keresztje alatt, s akire Jézus édesanyját bízta.
Az evangéliuma mellett három levele is maradt ránk, melyeket híveinek írt. Prófétának is nevezhetjük, hiszen a Jelenések Könyvében látomásszerűen ír az eljövendő eseményekről. A többi apostolhoz hasonlóan vértanúsággal koronázta meg hosszú életét.
Az egész évi lelkiismeretes, kemény munka eredménye már mutatkozik ilyenkor a pincék mélyén. Ezért hoznak a borosgazdák boraikból, és kérik rá Isten áldását is, hiszen Isten áldása nélkül gyakran eredménytelen a vállalkozásunk és erőlködésünk. Aztán a mise után mindnyájan – a hozzátartozókkal és vendégekkel együtt a templom melletti terembe vonulnak, ahol baráti beszélgetés közepette friss, lilahagymás zsíros kenyér mellett megkínálják egymást az új boraikból. Véleményt kérnek, finoman kritizálják egymást és beszélgetnek az alkalmazott technikákról. Hasznos is ez a beszélgetés… Az új borok esetleges apró hibái – melyeket észre sem vesz, aki nem szakember – a beszélgetések, tanácsok eredményeként még javíthatók.
Vecsés régi címerében a szőlőtő is szerepelt, tehát őseink foglalkoztak a szőlőtermesztéssel is. Borászaink „alkotásaira” már évek óta büszkék lehetünk, mert komoly sikereket érnek el a különböző borversenyeken. Aki szereti a szakszerűen kezelt, finom borokat, nem bánja meg, ha a helyi borászok kitűnő nedűjét részesíti előnyben, ha bort vásárol.
Egészségére!
Kép és szöveg: Nagy István Elek
