Népdalkörünk 2017. 06. 23-án szinte teljes létszámmal, kiegészülve néhány ismerőssel és baráttal, összesen 44 fővel indult el busszal Szlovákiába, Zoboraljára.
Esztergomban megtekintettük a Bazilikát, majd Párkánynál léptük át a határt. A kora délutáni órákban érkeztünk meg bázishelyünkre, a Nyitrától 9 km-re keletre fekvő Alsóbodok községbe. Szálláshelyünk a Paulisz-birtokon volt; a gyönyörű környezet azonnal lenyűgözött mindenkit. A község polgármestere, Paulisz Boldizsár fogadott bennünket. Vacsora után megtekintettük a polgármester úr magánkezdeményezésére, Esterházy János mártír politikus tiszteletére épülő emlékhelyet a birtokon. A kápolna átadását 2017 szeptemberére tervezik.
Az épülő kápolnához vezető utat, az Esterházy-kálváriát is bejártuk, a 14 stációt jelölő oszlopot, szobrot egy fafaragó tábor alkotói faragták ki.
A Zobor-hegyen egykor álló millenniumi emlékmű megmentett darabjaiból látható a nagy munkával, a fellelhető darabokból összerakott turul madár fej. Folyamatosan bővül, épül és szépül a háromhektáros birtok, melyet lelki gyakorlatokra, szellemi feltöltődésre alkalmas közösségi térré kívánnak alakítani.
Másnap a kiadós reggeli után felfrissülve indultunk el idegenvezetőnkkel, Korpás Árpád újságíró tanárral az egész napos túrára.
Elsőként Nagyszombatra érkeztünk meg, amely Esztergom török kézre kerülésekor egyházi központunkká vált, és amelyet elhelyezkedése és kulturális-oktatási intézményei miatt „magyar Rómának” is neveztek. További utunk során Pozsony város részét képező, a Duna és a Morva folyó összefolyásánál elhelyezkedő, 13. században épült Dévény várának lenyűgöző romjait tekinthettük meg. Pozsonyban a főváros nevezetességeivel ismerkedtünk. A Fő téren a gyönyörű műemlék épületek közt kirakodóvásár és az Urban Art Fesztivál programjai folytak, melyek közt szlovák népzenei és néptánc műsorok is akadtak. A Prímási Palota következett, ahol ma a polgármester hivatala működik, részben azonban nyitva áll a közönség előtt. További látnivalók megtekintése komoly kihívás elé állította állóképességünket a nagy melegben. Idegenvezetőnk fáradhatatlanul zúdította ránk az információkat, és folyton kitartásra biztatott bennünket.
Június 25-én a szomszédos Pogrányba látogattunk el, ahol Tóth Borbála, a Csemadok alapszervezetének elnöke és a helyi népdalkör vezetője várt bennünket. Ezen a napon Jézus Szíve Búcsút tartottak a faluban, a templom előtti parkban több mint 1000 ember gyűlt össze az ünnepi szentmisére. A Kolonból érkezett Márk atya a Szent László év jegyében a lovagkirályról is megemlékezett. Nagy élmény volt mindannyiunk számára az itt élő magyar emberek mély, igaz hitének megtapasztalása, valamint az ünnepi körmeneten való részvétel a környező falvakból érkező népviseletes hagyományőrzőkkel együtt. Sokunknak az út egyik legszebb élménye volt ez az esemény.
Borika délután több közeli faluba (Gerencsér, Gímes) is elkísért bennünket, ahol Kodály Zoltán népdalokat gyűjtött. (Alsó)Csitáron Kodály emléktáblájánál közösen elénekeltük „A csitári hegyek alatt…” népdalt. Este a Pogrányi Faluházban a helyi hagyományőrző csoporttal ismerkedtünk meg. Jó hangulatban töltöttük az estét, népdalkörünk két népdalcsokrot adott elő, citera együttesünk is szerepelt egy kis műsorral, annak ellenére, hogy a citerások közül csak négyen voltak velünk ezen az úton. Borikáék is előadtak repertoárjukból néhány dalt, majd közös éneklésre került sor. Meghívtuk, az egyébként nívódíjas csoportjukat Vecsésre, a 2017. október 28-án általunk szervezett II. Folklór Fesztiválra.
Június 26-án még egy kemény, de csodálatos nap várt ránk. Reggel időben volt tehát az indulás, ismét Korpás Árpád idegenvezető vezényletével. Körmöcbánya, valamint Selmecbánya nevezetességeivel, látnivalóival ismerkedtünk meg. Körmöcbányán a pénzverdében is jártunk, láthattuk a régen használt gépeket, ezt követően pedig a mai modern pénzverde munkájába kaptunk betekintést. A nap során vagy felfelé másztunk, vagy lefelé ereszkedtünk, lábunk mindenképpen sokat erősödött, el is fáradtunk alaposan, eközben egy-egy kávéval, üdítővel vagy sörrel frissítettük fel magunkat.
A nap legszebb programja a Pálffy család legfőbb birtokközpontjai egyikének, Bajmóc várának megtekintése volt. A várkastélyban szlovák nyelvű idegenvezető kalauzolt bennünket, saját idegenvezetőnk pedig tolmácsolt, valamint kiegészítette az információkat. A vár utolsó, műgyűjtő tulajdonosa Pálffy János Ferenc (1829-1908) gróf volt. Csodálatos képek, bútorok, a nemesi élet és lakáskultúra hagyományainak és a középkori fegyvereknek a bemutatása mellett az európai művészet emlékeit is közszemlére teszik.
Ennek a napnak a végén sem kellett ringatni bennünket, élményekkel csordultig telve hajtottuk álomra fejünket, miközben már elkezdtünk búcsúzkodni ettől a lenyűgöző vidéktől, a hangos madárdaltól.
Június 27-én, a reggeli után hazafelé indult kis csapatunk, miután búcsút vettünk házigazdáinktól. A határ szlovák oldalán, Komárnoban lehetőség volt még a Rác templom, a Jókai Múzeum, valamint az Európa udvar megtekintésére és ajándékok vásárlására is.
Valamennyien egészségben és rengeteg élménnyel, szépséggel telve, nagyon fáradtan érkeztünk haza abban a reményben, hogy hamarosan visszatérhetünk újra Felvidék csodás tájaihoz. Természetesen a népdalok, az énekszó egész utunkon elkísért bennünket, soha nem voltunk csendben.
Köszönjük Dr. Gerzanics Magdolna népzenekutatónak a szervezéshez nyújtott segítségét, Tóth Klárának a kinti kapcsolatfelvételben való támogatását, a zoboralji vendéglátók szíveslátását, Korpás Árpád idegenvezetőnk lelkiismeretes vezetését, Szeghalmi Ágnes művészeti vezetőnek, valamint Katonáné Gergely Tünde egyesületi alelnöknek a programok megszervezése és lebonyolítása során végzett munkáját.
Vékonyné Hegedűs Andrea a Balla Péter Népdalkör alelnöke
