Gondolatok… Vízkereszt ünnepére

Nemrég múltak el a karácsonyi ünnepek. Hogy mit jelentett nekünk a mostani Karácsony, azt ki-ki maga döntheti el, ha önmagába néz…

Az biztos, hogy az „eredmény” az ünnepre való felkészüléstől függ. Ha úgy érezzük: gazdagodtunk, (nem az anyagiakra gondolok), akkor nem múlt el eredménytelenül az Advent. Ha nem, akkor soha nem késő…

Az Egyház „segítségünkre” jön azzal, hogy Karácsonyt hosszabb időn keresztül ünnepli. A karácsonyi ünnepkörbe tartozik a Vízkereszt és Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe (febr. 2.) is. Régebben együtt ünnepelte az Egyház Vízkeresztkor a Háromkirályok ünnepét, Jézus megkeresztelkedését a Jordán vizében és a kánai menyegzőről szóló evangéliumot is felolvasták ekkor.

Az Epiphania (Isten megjelenése) – mi magyarul Vízkeresztnek nevezzük – az Egyház egyik legrégibb és legfontosabb ünnepe. Eredetileg az Úr születésének ünnepe volt. Keleten ünnepelték meg először. Keleten, ha egy király érkezett a városba, nagy pompával ünnepelték. Theophania vagy Epiphania névvel jelölték, vagyis Isten megjelenése.

A római Egyház a IV. században vette át az ünnepet Keletről, de már úgy, hogy az Úr születését december 25-én ünnepelték. S a Három-Szentkirályok napját, az Ephiphaniát, vagyis a Vízkeresztet január 6-án.

A Szentírás csak bölcseknek nevezi őket, sem a nevüket, sem a számukat nem említi. A középkor jámbor gondolkodása tette őket királyokká, mivel ajándékaik szerint gazdagok lehettek és a 71. (72.) zsoltár beteljesedését látták bennük: „Tarsis és a szigetek királyai hozzanak ajándékot. Szeba királyai adománnyal járuljanak elé (a Messiás elé).” 10. vers). Az ajándékok számából már Szent Leó pápa arra következtetett, hogy hárman voltak. A XI. sz.-ban már nevet is adtak nekik: Gáspár, Menyhért és Boldizsár. Az ajándékok pedig a következőt jelentik: az arany Jézus királyi hatalmát, a tömjén illata a főpapot illeti, a mirha Jézus szenvedésének az előképe.

Tulajdonképpen a mi hódolatunkat is jelenti a Napkeleti bölcsek imádása.

Vízkeresztkor – vagyis január 6-án – templomainkban a vizet szentelik meg Jézus megkeresztelésének emlékére. A megszentelt vízzel keresztelik meg az év folyamán a keresztelendőket. A keresztkút vizéből a hívek hazavihetnek kis üvegekben az otthonaikba, hogy szenteltvíz legyen állandóan a háznál. Több helyen még most is elhívják a papot, hogy szentelje meg a lakásukat. Ilyenkor szentelt krétával felírják az ajtófélfákra a következőt:

„20 + G + M + B + 17” A 2017 az évszámot jelöli, a G (Gáspárt), az M (Menyhértet), a B (Boldizsárt) jelenti. Mások szerint a latin Christus Mansionem Benedicat (Krisztus áldja meg e hajlékot) áldás rövidítése. Mindenképpen szép szokás, és ha komolyan vesszük, nem árt, ha az Úr áldása velünk van és hajlékunkon.

Vízkeresztkor tulajdonképpen adjunk hálát az Úrnak hitünkért, mely csillagként vezet el bennünket az Úrhoz.

MEGOSZTÁS
Előző cikkFérfi kézilabda
Következő cikkTörténelem óra Aradon