Vecsési gyerekek nyári üdülésére gyűjtött össze közel hárommillió forintot Kárpáti Ildikó és Dobrovitz Zoltán. Nem ez volt az első alkalom, hogy önzetlenül segítettek, tavaly már szerveztek egy tábort, a költségeket akkor is adományokból biztosították.
Tavaly volt az első ilyen akciónk, Kárpáti Ildikó keresett meg, hogy tudnék-e segíteni, mert rászoruló gyermekeknek szerveznek tábort, de nem jött össze annyi pénz, hogy fedezze a költségeket. Először arra gondoltam, hogy kifizetem egy gyermek táborozását, de aztán arra jutottunk, inkább gyűjtést szervezünk, hátha a tábor teljes költségét ki tudjuk fizetni. Összesen három hetünk volt, de megcsináltuk
– mesélte Dobrovitz Zoltán.
Az összegyűlt pénzből tavaly nyáron Balatonra vitték a gyerekeket – volt köztük olyan, aki életében akkor járt először a „magyar tengernél” –, idén pedig Aggteleken tölthet el egy tartalmas hetet 40 hátrányos helyzetű vecsési gyermek az adománygyűjtő akció sikerének köszönhetően.
Dobrovitz Zoltán elmondta, idén is nagyon sokan segítettek, a tavalyi adományozók most is aktívak voltak, de sok új felajánlás is érkezett. Leginkább magánszemélyek segítettek, de vállalkozók is támogatták a kezdeményezést. Dobrovitz Zoltán és barátai, Winkler Bea ötlete alapján háromszor szerveztek jótékonysági főzést – ebből 842 ezer forint jött össze –,
és a Vecsési Majdnem Mindent Is Lehet elnevezésű Facebook-csoportban is közzétettek felhívást. Az 5700 főt számláló csoportot Zoltán hozta létre két évvel ezelőtt. A tagok más jó ügy mellé is odaálltak, gyűjtöttek már a csoportban tűzeset elszenvedőjének, sterilszobára egy szívátültetettnek, az SMA-s kisfiúnak, Zentének, és a tragikus körülmények között elhunyt Szilágyi István színművész özvegyének is többször segítettek tartósélelmiszerrel és pénzadománnyal. A koronavírus-járvány első hulláma alatt az egészségügyi dolgozóknak főztek heti egy alkalommal, több hónapon át.
– Van a csoportban egy 20-30 fős mag, akik szociálisan érzékenyebbek, ők bármilyen helyzetben azonnal, kérés nélkül is jönnek és segítenek. A segítségnyújtás ma már szinte mindennapos, van, hogy valakinek tévékészülékre van szüksége, másnak szekrénysorra vagy ruhára. Ilyenkor azonnal összefogunk és rövid időn belül teljesítjük a kéréseket – mondta Zoltán, hozzátéve, hogy az adománygyűjtés bizalmi dolog, de egyre többen tudják a városban, hogy jó helyre kerül, amit rábíznak, legyen szó pénzről, élelmiszerről, ruháról vagy használati tárgyról. Persze az is előfordult már, hogy csalódás érte, amikor a segítségkérés leple alatt megpróbálták kihasználni a jóindulatát.
– Ilyenkor általában azt mondom, hogy elég volt, itt a vége, de végül mindig folytatom – mondta Zoltán.
Azt pedig már mi tesszük hozzá, hogy ez talán így van rendjén, hiszen akinek a vérében van, a csalódások ellenére sem fogja megtagadni a segítségnyújtást.
VN
