Ahogy az elmúlt években, évtizedekben, május elején elkezdődött az idei érettségi időszak. Az írásbeli vizsgákat május 4-e és 22-e között rendezték meg, ezeken közel 1200 helyszínen mintegy 148 ezren vettek részt.
Szokás szerint a magyar nyelv és irodalommal kezdődött ez a végzős diákok számára stresszes időszak, egy nappal későbbi matematika, majd ezt követően a történelem és az idegen nyelvi vizsgák következtek.
Az érettségi 2005 óta kétszintű. A középszintű vizsgán az általánosabb ismereteket kérik számon, míg az emelt szintű vizsgák nehezebb és bonyolultabb kérdéseket tartalmaznak. Az írásbeli érettségik hivatalos megoldásait mindig másnap teszik közzé az Oktatási Hivatal honlapján.
Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 2026-ban a végzős tanulók 57,7 százaléka tesz rendes érettségi vizsgát.
Noha az előző kormány többnyire mindig az aluliskolázottakat szerette volna megfogni, akár adománnyal, vagy éppen ígéretekkel, mostanra az érettségi amolyan alapkövetelmény egy átlag családban. A sikeres érettségi ugyanis a felsőoktatási továbbtanulás alapja. A diploma Magyarországon mostanra több lett, mint munkaerőpiaci belépőkártya: státuszt és biztonságot is jelent, könnyebb munkahelyet váltani vele, nagyobb az ember mozgástere, és kevésbé függ egy adott munkahelytől.
Az idei középszintű magyar érettségin Arany János „A tölgyek alatt” című költeményét kapták a diákok műelemzésként, de volt szövegértési feladat, melyben egy interjú alapján kellett értelmezni és megválaszolni kérdéseket. Az irodalmi részben Wass Albert és Herczeg Ferenc mellett stílusirányzatokkal, szóképekkel kapcsolatos feladatot is kaptak az érettségizők.
Hogy mennyire volt nehéz, az természetesen a diákok felkészültségétől is függ. Akadt olyan, aki azt mondta, a felkészülés során sokkal nehezebb feladatokat is megoldott, de többen is úgy vélték, az irodalmi feladatlap egyes részei embert próbálóak voltak.
A matematika sokkal összetettebb volt, másodfokú egyenlettel, függvény elemzéssel, exponenciális függvényes és gráfos feladatokkal, de volt benne halmazos feladat, illetve valószínűség-számítás is szerepelt a vizsgán.
A középszintű történelemérettségi első részében a diákok a görög-római építészetről, a középkori egyházról és a honfoglalásról is kaptak kérdést. De szóba került a reformáció, a várháborúk kora és a dualizmus kori etnikai viszonyok is.
Természetesen újabb kori történelmi témák is voltak, így a két világháború közötti Szovjetunióval és a magyarországi holokauszttal kapcsolatos kérdések is, valamint szerepelt a vizsgatémák között a Kádár-korszak kultúrpolitikája és a jelenkori Magyarország nemzetiségeivel kapcsolatos kérdés is.
A rövid esszéknél Németország 1938-as terjeszkedése és a céhek közül választhattak a diákok, míg a hosszú esszékben I. Károly uralkodása és a Rákosi-diktatúra volt a kínálat.
A diákok úgy vélték, azáltal, hogy ennyire szerteágazó volt a témakör, mindenki megtalálhatta benne azt a történelmi kort, ami érdekli, és amivel legalább a kettes meglesz, bár a megkérdezettek közül mindenki úgy vélte, annál sokkal jobban sikerült neki.
Sz. Gy.
