A vecsési 48-asok nemcsak 1848-1849 dicső napjaiban írták be nevüket a történelembe, hanem utána is. Következzék egy kis kitekintés arról, hogy ki mit tett a 48-as szerepe után.
Andrássy Aladár, a „Mentőgróf” (1827–1903)
Vecsési földbirtokos 1875 és 1903 között. Andrássy Gyula öccse, Bem apó segédtisztje az erdélyi harcokban. Honvéd százados.
Azzal, hogy az 1870-es években létrehozta vecsési gazdaságát, a vecsési Andrássy-telep névadója lett. Tejgazdaságra rendezkedett be Vecsésen, mint a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet elnöke. Munkájuk eredményeképpen szövetkezetüket „a főváros dajkájának” hívták.
Az Országos Mentőszolgálatot ő és Kresz Géza alapították. Eredeti neve Budapesti Önkéntes Mentőszolgálat volt. Mint a mentőszolgálat első elnöke az első magyar mentőkocsikat adta az országnak. Igaz, ezeket még lovak vontatták.
Ő volt, aki zuglói vadászházában többször is vendégül látta Erzsébet királynét. Ennek emlékét őrzi a XIV. kerület egyik fő útja, az Erzsébet királyné útja.
A Kárpát Egyesület egyik vezetőjeként oroszlánrésze volt abban, hogy az Aggteleki-cseppkőbarlang megnyitotta kapuit a turisták előtt.
Mint az Általános Hitelbank vezetője, közvetve a fiumei kőolaj-finomítót, a magyar cukoripart, a magyar vasúthálózat kiépítését vagy a Ganz gyárat köszönhetjük neki.
A vasúttal kapcsolatban északi és déli irányban utazva is gondolhatunk a mentőgrófra. Két vasútvonal létrehozása és elnöklése kötődik hozzá: az egyik Galícia felé, a másik Pécsre ment. Érdekes, hogy a pécsi vonalról, Sárbogárdról került elő 2022-ben egy pecsétnyomó a következő felirattal: „Andrássy Aladár vecsési uradalma”.
Budapesten, az Andrássy út 59. alatt álló ház előtt szintén gondolhatunk Andrássy Aladárra, ez a ház fővárosi lakóhelye volt.
És még egy érdekesség: a napenergia. Unokája és unokájának felesége segítették a napenergia feltalálójának, a „Napkirálynőnek”, Telkes Máriának a kutatásait.
Arndorfer Alajos, a „48-as pap” (1818–1908)
Vecsési plébános 1851 és 1902 között. 1848 nyarán nemzetőr. Az isaszegi csata után ő adja meg a végtisztességet a halottaknak.
A frissen megalakult Kispest a katolikus hitélet beindítását és első iskoláját köszönheti neki. Bár egy templomért sikertelenül harcolt, azt sikerült elérnie, hogy Kispestre érkezzen a település első plébánosa, Ribényi Antal. Ő fogja majd felépíttetni a ma is jelképnek számító kispesti Nagyboldogasszony templomot.
Róder Imrét, „a Falu tanítóját” ő vette fel Vecsésre kántortanítónak. A vecsési gyerekek oktatásának megszervezése jelentős részben Arndorfernek köszönhető.
Jungmann Dávid, a „Honvédorvos”
Ő volt Vecsés első orvosa 1855 és 1895 között. Katonaorvos Knézich Károly seregében. Honvéd hadnagy.
Az 1860-as években Maglódon és Üllőn is gyógyított. Az 1872–1873-as kolerajárvány megfékezője. A vecsési közegészségügy megteremtője. Vecsés békebírája, és az iskolaszék tagja.
Négy unokája harcolt az első világháborúban, egyikük a Kassai Bábaképző Intézet vezető főorvosa volt.
Ükunokájának családja a világ egyik leghíresebb könyvesboltját, az El Ataneot működteti Buenos Airesben.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
