„Miközben a magyar történelmet tanítod, emlékezz a hölgyekre! A törvények és a társadalmi konvenciók korlátozták őket, mégis jelentős mértékben hozzájárultak az ország fejlődéséhez. Ez napjainkig ható tanulság.„ (Olgyay Joy-nak, Andrássy Aladár ükunokájának egyik hozzám írt leveléből.)
Andrássy Aladár 28 éven át volt Vecsés-Halomegyháza földbirtokosa. Egy fiú és egy lány édesapja volt, lányát Andrássy Máriának hívták. Róla szól a történet.
Andrássy-telep, Mária-telep
Andrássy Mária öt nyelven beszélt. Gyerekkorában Erzsébet királyné legkisebb lányának, Mária Valériának barátnője, játszótársa volt. A bizalmas viszony aztán egy életen át megmaradt. Ő volt, aki az ifjú hercegnőt a magyar szóra és szokásokra tanította szinte észrevétlenül.
Húszéves korában feleségül ment Széchenyi Imréhez, aki a nagy Széchenyi István egyik bátyjának unokája volt. Vele Somogy vármegyébe költözött, és részese lett a filoxéravész utáni szőlőtermesztés megindításának. Rengeteg szervezéssel, munkával elérték, hogy a Balaton déli részén újra lett európai hírű szőlő és bor. Széchenyi Imre a felesége után az egyik szőlőtelepet Mária-telepnek nevezte el. Mária-telep később Balatonmária lett, majd felvette mai nevét, Balatonmáriafürdőt. A boldog házasságból öt gyerek született, mikor óriási csapás érte Andrássy Máriát. Férje fiatalon, 47 éves korában meghalt. Az özvegy egyedül nevelte fel gyermekeit, de a Balatontól, Somogy megyétől már nem szakadt el.
Az első világháborúban önkéntes ápolónőként dolgozott, majd Somogyvár jótevőjévé vált. A gazdaságot irányította, mellette az oktatást, nevelést és a hitéletet segítette, a nép nagyon szerette őt természetessége és demokratikus felfogása miatt. A második világháborúban segítette az üldözötteket, és kapcsolatban állt a katonai ellenállással. Példaképei nagybátyja, Andrássy Gyula és rokona, Széchenyi István voltak. Bár a nyilasok zaklatásait túlélte, 1945 után, mint arisztokratának, menekülnie kellett. Hosszú élete 88 éves korában ért véget az ausztriai Gmundenben. 2015-ben hozták haza hamvait, és temették el tisztességgel Somogyvárott.
Andrássy és Halmy
1906-ban Halmi Deutsch Sándor, Vecsés-Felsőhalom birtokosa telket keresett az építendő Szeretetkórháznak. A telket Vecsés-Halomegyháza birtokosának, Andrássy Sándornak a testvére, Andrássy Mária adta el neki.
A kórház ma is létezik. Az egyik része ma az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet. Ez Európa harmadik legnagyobb idegsebészeti központja. Agyi, daganatos, epilepsziás, gerinc-, stroke-os betegek ezrei köszönhetik életüket, illetve életminőségük javulását az itt dolgozó orvosoknak. Másik része ma is Szeretetkórház.
Emlékezés
Andrássy Máriára így emlékezett 1998-ban Belgiumban élő unokája: „…kivételes személyiség volt. Kiegyensúlyozott, nyugodt, bölcs és szeretetteljes személyisége tette őt a család központjává, és az is maradt haláláig. Napja a 7 órai misével kezdődött a kastély kápolnájában, azután a háztartás, a főerdész jelentése, az apácakolostor, melyet teljesen ő tartott el. A ház alkalmazottai valóságos családtagok voltak. Mi, unokák imádtuk a fiatalságot megértő természete miatt. Pedig szigorú fegyelmet követelt, de mindig kedves szavakkal, humorral tette. Sose láttam idegesnek, sosem emelte meg a hangot… Háború után az ausztriai Gmundenben talált menedéket. Itt is központi személy maradt, kihez mindig bizalommal fordultak nemcsak a családtagok, de közeli és távoli ismerősök, vigaszkeresők.”
Somogyváron az általa alapított óvoda még ma is működik. A templom kegytárgyai, a kálvária ma is láthatóak. Emlékét ezen kívül szobor, díszpolgári cím őrzi, és sírját a mai napig gondozzák. Somogyvár, akárcsak Krasznahorka, Betlér, Homonna, Pozsony vagy Vecsés várja a magyar történelem egyik nagy családjának tisztelőit.
Kiss Gábor, Andrássy iskola
