Székely András új kihívást kínál a logikai játékok szerelmeseinek. A színes betűkockákat tartalmazó logikai gömb a Rubik-kocka szellemiségét idézi, feltalálója pedig azon dolgozik, hogy találmányát szélesebb körben is megismertesse.
Székely András okleveles gépészmérnökként végzett, és mindig is vonzódott a logikai játékokhoz. Elmondása szerint különösen kedveli azokat a kihívásokat, amelyek gondolkodásra késztetik az embert. E szenvedélye vezette a logikai gömb megtervezéséhez és gyártásához. Az eszköz a Rubik-kockához vagy a Radosza-gyűrűhöz hasonlítható fejlesztő logikai játék. A gömb felületén három sávban betűkockák futnak, ezek csúsztatásával színeket és szavakat, jelen esetben egy sport témájú gömbön a „Hajrá Magyarország!” mondatot lehet kirakni.
András körülbelül hat-hét éve kezdett foglalkozni a logikai gömbbel. Elmondása szerint nem készített rajzokat, fejben tervezett meg mindent. Amikor összeállt az elképzelés, fából legyártott egy prototípust, hogy megtudja, a valóságban is működik-e, amit elméletben elképzelt: ki lehet-e forgatni a feliratokat, a színeket, helyére kerül-e minden? Eleinte komoly kihívást jelentett, hogy megfelelő keménységű fát találjon, amit forgácsolni lehet. A prototípus elkészítése után pedig a sorozatgyártás állította megoldhatatlannak tűnő feladat elé. akkoriban csak fröccsöntő géppel lehetett volna előállítani a gömböt, amihez költséges szerszámokra lett volna szükség.
– Ez nagyon drága volt, ezért erre nem volt lehetőségem – mondta, hozzátéve, hogy hiába tárgyalt fröccsöntőkkel, nem járt sikerrel.
András azt is elárulta, hogy a gömbnek volt egy másik változata, egyfajta szemléltető taneszközt szeretett volna létrehozni a gyerekek számára, amely a különböző időzónák közötti eltolódásokat mutatta volna be. Bár talált egy érdeklődő vállalkozót a gyártásra, a közös munka nem jött létre, mert András elmondása szerint a férfi nem volt becsületes.
A logikai gömböt végül a 3D nyomtatás megjelenése és elterjedése mentette meg.
– Felkerestem több vállalkozót, de a gömböt akkor még nem tudták megvalósítani – mondta, de egy év elteltével unokája segítségével talált egy kispesti 3D nyomtatóst, aki rendkívül pozitívan állt a feladathoz.
– Először azt mondta: nem ígérek semmit, Székely úr, egy pár nap múlva visszahívom – idézte fel András. A telefon három nap múlva csörgött, a vállalkozónak sikerült legyártani az első darabot. Bár voltak kezdeti problémák, a harmadik-negyedik próbálkozásra ezeket sikerült kiküszöbölni, a gömb kis darabszámban gyárthatóvá vált.
András szerint az álma így részben valóra vált, de a logikai gömb még nem ismert Magyarországon. Egy darab elkészítése körülbelül négy-öt óra kézimunkát igényel, mivel az elemeket le kell sorjázni, összeilleszteni, színre fújni és felmatricázni.
– Nem elégedetlenkedem, hiszen valahogy el kell indulni, de jó lenne, ha nagyobb szériában, kézimunka nélkül lehetne gyártani a gömböt. Esetleg mágneses forgatással is meg lehetne oldani a feliratok és színek kirakását, ezáltal simább lenne a kockák mozgása – mondta Székely úr.
A logikai gömbbel kapcsolatban kiemelte, hogy a játék lényege a gondolkodás.
– Ha nem gondolkozunk rajta, akkor nem ér semmit az egész. Az nem lenne érdekes, ha gyorsan ki lehetne rakni.
Elárulta, hogy a logikai gömb ötletét és rajzait egy ügyvédi irodában helyezte letétbe, ezáltal bizonyítható, hogy ő a feltalálója.
Jelenleg Székely András olyan vállalkozókat keres, akik segíthetnének a gömb nagy mennyiségben történő gyártásában. A világórás gömbbel az oktatáshoz kapcsolódó hivataloknál is próbálkozott, de nem vették komolyan.
– Minden megoldásra nyitott vagyok, csak az a fontos, hogy tisztességes vállalkozóval hozzon össze a sors – mondta.
Szöveg és kép: Varga Norbert
