A vecsési férfi kézilabdasport felejthetetlen legendájára emlékezünk.
Általános iskolásként ismerkedett meg ennek a gyönyörű és izgalmas sportágnak az alapjaival. A járási bajnokságban dobogós helyezést ért el csapatával, melynek köszönhetően a Ferencvárosi Torna Clubnál próbajátékon voltak.
A bemutatkozás jól sikerült, ekkor kezdődött el a profi kézilabda pályafutása. A Fradi NB I.-es utánpótlás csapatával többször dobogós helyen végeztek és országos bajnokságot nyertek.
A Ferencvárostól a Taurus NB II.-escsapatához került. Katonaéveit a tatai NB II.-es Honvéd Rákóczinál irányított sportolóként töltötte.
Katonaság után Budapesten, az NB I./B-s Csepeli Papírnál folytatta a kézilabdát. A csapat megbecsült tagjaként folyamatosan dobogós helyen végzett, többször nyertek bajnokságot.
Sportolói karrierjét egy szemsérülés szakította meg.
Felépülését követően az élsportot nem folytathatta, de mivel a sportág szerelmese lett, nem tudott tőle elszakadni.
Vecsésen 1994-ben adták át a Falusi iskola sportcsarnokát, ami lehetőséget adott neki a visszatérésre. Munkássága fellendítette a vecsési férfi kézilabdázást. Kiváló szakemberként felismerte mások tehetségét, és ismeretsége révén összeállított egy tehetséges, nagyon jó szellemű csapatot. Kinevelt fiatalokat, köztük két fiát is, és irányította a felnőtt csapatot.
Nagyon értett a meccsek, valamint az edzések utáni csapatépítéshez. Baráti összejövetelek, beszélgetések, közös disznóvágások kovácsolták egybe a társaságot.
Játékosa, edzője, vezetője volt a szakosztálynak. Ő volt az összetartó erő, többek példaképe.
Az, hogy Vecsés csapata megjárhatta a profiligát, és jelenleg az NB I./B-ben játszik, abban Teleki Lászlónak elévülhetetlenül nagy szerepe van.
Búcsúzik tőle családja, barátai, csapattársai.
Nyugodj békében, Laci, emlékedet megőrizzük!
