2021 szeptemberében Várszegi Gyuri hívta fel a figyelmemet egy ásatásra az üllői határban, és ő volt, aki kivitt oda, hogy nézzünk szét együtt. Mikor mentünk kifelé, elmesélte, hogy az M0 és M4 csomópont építésekor a régészek egy 1600 éves szarmata fazekas központ nyomaira bukkantak.
A szarmaták azok közé a sztyeppei félnomád népek közé tartoztak, akik a Volgától a magyar Alföldig uralták a pusztákat. Ők lettek a terület urai a szkíták után, és őket aztán a hunok váltották. A honfoglaló magyar nép szintén ilyen sztyeppei népként jelent meg a Kárpát-medencében. A sztyeppei nomádok törzsszövetségeiben mindig több nép keveredett. A szarmata szövetségben voltak például jazigok, alánok és roxolánok. Az említett népek és maga a szarmata nép is iráni eredetű volt. A mai alföldi jászokat a tudósok egy része az alánok leszármazottainak tekinti.
A szarmaták településhálózata olyan sűrű volt, hogy nem nagyon lehet úgy építkezni az Alföldön, hogy az ember ne akadna ennek a legendás ókori népnek a nyomaira. Az ásatások azt is bizonyítják, hogy a Kárpát-medencében a szarmata nép, a nomád életmódot nem feledve, fokozatosan a földművelésre tért át, és falvakat épített. Egy ilyen ókori falura épült rá a mai Vecsés is.
A kérdéses területtől nem messze már 1998-ban szarmata sírokat talált egy Dinnyés István vezette ásatás. 2001 és 2005 között Tari Edit régésznő vezetésével pedig feltárult Vecsés határában, a Juhállás-dűlőben Európa egyik legnagyobb szarmata fazekastelepe. 50 edényégető kemencét találtak, és annyi kerámiatöredéket, hogy új raktárt kellett építeni a ceglédi múzeumhoz. A falu annak idején hőálló főzőfazekak gyártására rendezkedett be, de az itt élő nagy tudású fazekasok gyártottak tálakat, poharakat, korsókat, mécseseket és egyéb edényformákat is. A kemencék mellett a hajdani falu árkait, vízgyűjtőit, gabonavermeit, földbe mélyített házait, kovácsműhelyét és temetőjének részletét is sikerült megtalálni. Az edények mellett különböző eszközök, például csontfésű, bronzfibula, vaskés és a szomszédos Pannónia római pénzérméi kerültek elő.
A település pontos méretét nehéz meghatározni a ráépítés miatt, de a Kispatak-lakópark építésénél vagy az M0-s autóút gyáli lehajtójánál is találtak szarmata nyomokat. Az alföldi példák nyomán egyébként is elmondható, hogy a szarmaták nagy területű falvakban éltek.
A Vecsés egyik elődjének is felfogható szarmata fazekas falut a 3. századtól az 5. századig biztos, hogy lakták. Ez volt „Szarmatia” egyik legnyugatibb helysége, ahonnan jól látszottak a Duna melletti hegyek, melyek már a Római Birodalomhoz, Pannóniához tartoztak. A település valószínű, hogy élénk kereskedelmet folytatott Aquincummal és a felvidéki hegyek között élő germán kvádokkal.
A szarmata falu feltárásakor egy honfoglalás kori magyar település nyomaira is rábukkantak a kutatók. De ez már egy másik érdekes történet, azokról az Árpád-kori falvakról, melyekre a mai Vecsés ráépült.
Kiss Gábor, Vecsési Honismereti Kör
