2022. Június 4. Biztosan volt már ilyen egybeesés az eltelt 102 esztendőben, de nem figyelhettünk rá. A végzetes trianoni békediktátum aláírásának napja egybeesett a csíksomlyói búcsú napjával. A gyász és a pusztítás napja az évszázados megmaradás napjával. Idén hozzátehetjük a legfontosabbat: az együvé tartozás, az összetartozás ünnepének napjával.

A béketerror

1920. június 4. Az ördögi terv kiagyalóinak és végrehajtóinak – Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Egyesült Államok – nincs mentsége, ez nemzetgyilkossági kísérlet volt. Sokan a nemzetiségi kérdésben látják az okot. A törökdúlás, majd a Habsburg megszállás az 1700-as években óriási pusztítást és demográfiai torzulást idézett elő. Az oláhok (románok), a rácok (szerbek) tömeges betelepítése, az ősi magyar vidékekről a magyar népesség kitiltása visszafordíthatatlan állapotot idézett elő. Felvidék már az 1500-as évek elején Habsburg uralom alá került, s a magyarság visszaszorítása már akkor elkezdődött, ami mára is visszahat. Ezek a nemzetiségek a Habsburg megszállás, de a Monarchia idejében is jól élhettek, sokasodtak, nyelvüket, kultúrájukat gyakorolhatták.

A másik fő ok 1919 lehet, a hadsereg szétkergetése, a véres tanácsköztársaság nemzetellenes pusztítása. A nagyhatalmak nemzeti állammal sosem rendelkező, mohón követelődző szomszédok javára szétmarcangolták az öreg kontinens védelmezőjét és elvetették a következő világégés magját.

A két háború közötti időszakban hazánk független állam volt. Az országban teljes nemzeti egység volt, hogy ezt az igazságtalanságot nem lehet elfogadni! A túlélés egyik kulcsa a nemzeti érdekérvényesítés képessége, a másik az oktatás volt! Hazaszeretet, mély nemzeti öntudat, az együvé-tartozás érzése, nemzeti hagyományaink és jelképeink tiszteletben tartása jellemezte a korszakot. Ennek a szellemi- és erkölcsi erőnek köszönhető, hogy a nemzet a harmincas évek második felére a kontinens vezető gazdasági hatalmai sorába emelkedett és megmentődött az utókornak!

Párizsi béke

 1947. február 10-én a győztes hatalmak – Nagy-Britannia, Egyesült Államok és Szovjetunió – pecsétet tett a jaltai egyezségre, ami nekünk még nagyobb pusztítást jelentett, mint Trianon, mert a csonkítás mellett a vörös pestis érdekszférájába kerültünk. Párizs után hazánk nem volt független ország! A Rákosi és Kádár rendszer legnagyobb bűne, hogy a nemzetlakókat ország lakosokká silányították. Minden jelképet, ami az ezeréves magyar történelemhez köthető, ami alkalmas lett volna a nemzettudat erősítésére, azt tiltották. Arról, hogy a határon túl magyarok élnek, arról végképp nem lehetett beszélni. A gyökérnélküli nép könnyen terelhető.

Rendszerváltozás és december 5-e

1990 nem hozott változást a nemzettudat építésében, sőt… Már 1994-ben látható volt – és ez azóta csak felerősödött – hogy a politikai rendszer nem a klasszikus bal- és jobboldal mentén fog szakadni. A pártok közötti különbözőséget a nemzethez való viszonyulás jelenti majd!

A legvilágosabb példa erre a fájdalmas 2004. december 5-e volt. A 125 éve született székely írózseni, Tamási Áron hogyan is mondta: „Aki embernek hitvány, az magyarnak alkalmatlan.”

A kiszakítottak várták a befogadást, de kitaszítottak lettek.

2010-ben az új magyar parlament nagy határozottsággal döntött a kettős állampolgárság könnyített elérhetőségéről, és június 4-ét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította.

Örvendetes, hogy egyre jobban támogatjuk anyagilag is a határon túli magyar társadalmi, gazdasági, vallási szervezeteket, oktatási-nevelési intézményeit, kulturális és sport egyesületeit, mert így erősödhet befolyásuk és szülőföldjükön való megmaradásuk esélye.

Csíksomlyó

Csíksomlyó a különböző vallású, más-más országokban élő magyarok szakrális találkozóhelye lett

Csíksomlyón a ferencesek 1444-ben telepedtek meg, a régi helyén nagyobb gótikus templomot kezdtek építeni, ami hamarosan búcsújáró hely lett. A hársfából faragott, kezében a kisdedet tartó Szűz Mária szobor az 1500-as évek elején készült. Varázserőt tulajdonítanak lényének. Gyönyörű nevet adtak neki a csíkiak és a csángók: „Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony”. Az utolsó magyar származású, református vallású király, II. János 1567 tavaszán sereggel indult a katolikus hegyi székelyek megtérítésére. A székely sereg Pünkösd előtti pénteken indult el, öregek, nők és gyermekek a templomban virrasztottak és imádkoztak éjjel. Ez a hagyomány fenn is maradt. Úgy jegyezték fel, hogy a két sereg a Tolvajos-tetőn találkozott. Bizonyossággal nem tudni, hogy csata volt-e, de a katolikus sereg a hite megtartásának győzelmi hírével tért vissza Csíksomlyóra és azóta tartják minden év Pünkösdszombatján a búcsút.

A ferences rendet 1948-tól illegalitásba, majd kényszerlakhelyekre száműzték, a búcsú is szünetelt. 1990-ben éledt újjá a hagyomány, de 1993-ban már kinőtték a kegytemplomot az előtte lévő térrel és ekkor kerültek fel a két Somlyó-hegy közötti nyeregbe. Azóta mind többen és többen jönnek el a szentmisére, amely már messze túlmutat katolikus jellegén. Különböző vallású, más-más országokban élő magyarok szakrális találkozóhelye lett. Az összetartozás és a megmaradás eszméjének jelképe lett!

Tamási Áronnak igaza volt: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Mi, itt az ezeréves hazában, határon túliak az ezeréves ősi földjükön és minden magyar a világ számtalan táján.

Kép és szöveg: Szalontai János