A ferihegyi repülőtér kapcsán a legtöbb embernek a légiutas-kísérők, a pilóták, illetve a jegykezelésnél dolgozó emberek jutnak az eszébe, hiszen velük találkoznak az utazásuk során. Pedig ahhoz, hogy egy ekkora komplexum jól és zökkenőmentesen működjön, számtalan olyan ember munkájára van szükség, akit nem is látunk, és elképzelni se tudjuk, mennyire fontos a szerepük.
Egyikőjük a Vecsésen élő Ormándi Zoltán, a Budapest Airport repülőtér forgalmi vezetője. Lehet, hogy ez így túl hivatalosan hangzik, leegyszerűsítve úgy is mondhatnánk, a forgalmi igazgatóságon belül ő a felelős a forgalmi épületen kívüli világért.
– Ide tartoznak a futópályák, gurulóutak, forgalmi előterek, azok a területek, ahol a repülőgépek mozognak. Úgy is mondhatnánk, azok a részek, ahova utas nem léphet – mondta Ormándi Zoltán. Elárulta, a szerelőműhelyek előtti repülőgép tárolóhelyektől kezdve egészen addig, hogy egy beérkező gép hova álljon, az az ő felelőssége. Minden olyan történés, ami valamilyen úton-módon kapcsolódik a forgalmi területhez, az hozzá tartozik.
A munkája nagyon összetett és szerteágazó. Feladatköre két részre bontható: az egyik egy tervező, jövőbe tekintő feladatkör, a másik a napi operatív kérdések kezelése.
– A munkám jelentős részét az teszi ki, hogy hogyan nézzen ki a forgalmi előtér, ha mondjuk, jön egy új repülőgéptípus – most például a Boeing 777-es új, az eddigieknél nagyobb verziója. Lehet, hogy ez csak 3-4 év múlva lesz esedékes, de már most dolgozunk a megtervezésén, egyrészt a szabályozás miatt, másrészt a repülőteret fel kell készíteni a majdani érkezésére – megfelelő legyen az előtér kialakítása, meglegyenek a szükséges felfestések stb.
De vajon egy repülőgép érkezése vagy távozása kapcsán mi az ő feladata, hol számít a döntése?
– Hogy hova áll, vagy hova száll le, milyen poggyászszalag kell, az nem a mi szakterületünk, erre létezik egy operatív irányítóközpont, amely ezzel foglalkozik. Nekem inkább az a feladatom, hogy a szabályrendszert biztosítsuk az operatív központ számára: állóhelyek mérete, képessége, melyik gurulóúton léphet be az előtérre a repülőgép. De hozzánk tartozik a madár- és vadvédekezés, szezonálisan a hóeltakarítás is. Az én feladatom, hogy ezek szabályozott keretek között működjenek – mondta az 54 esztendős szakember. Emellett napi kapcsolatban vannak a légiforgalmi szolgáltatásokat nyújtó HungaroControllal, velük azokat a procedúrákat alakítják ki, amelyek a repülőgépek földi mozgását, működését biztosítják. Összefoglalva, az ő munkájuk elsősorban arról szól, hogy a háttérinfrastruktúra biztosított legyen.
„36 esztendeje dolgozom itt, ez egyfajta örök szerelem”
Zoltán először hivatásos katona akart lenni, de elég hamar rájött, az nem az ő világa. Akkor jött a repülés. A Gábor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskolán tanult informatikát, de valójában közvetlenül sosem alkalmazta. Pilóta vagy légiforgalmi irányító szeretett volna lenni, végül egy harmadik, a repüléshez éppoly közel álló területre került. Előtérügyeletesként kezdte a repülőtéren a kockás autóban, és szépen, fokozatosan lépett fel a ranglétrán mind magasabb pozíciókba.
Nem bántam meg, hogy nem egy lettem a légtér irányítói közül, mert így lehetőséget kaptam, hogy kollégáimmal közösen megvalósítsam azt az elképzelést, hogyan lehet egy európai viszonylatban is jelentős forgalmat lebonyolító légikikötőt olyanná fejleszteni, hogy ha idejön egy pilóta vagy utas, akkor elégedetten bólintson. 36 esztendeje dolgozom itt, ez egyfajta örök szerelem – mondta azzal kapcsolatban, miért ez az eddigi egyetlen munkahelye.
Vajon ennyi év tapasztalat után tudnának neki újat mondani, mutatni? Zoltán elmondta, sok esetben találkozik olyan feladattal, amivel a 36 év alatt már találkozott, de mindig vannak új kihívások. Ilyen volt most a Covid-időszak alatt, amikor egyes légitársaságok a budapesti légikikötőben tároltak jó pár repülőgépet. 40-50 gépet kellett úgy elhelyezni, hogy a normál forgalom továbbra is zökkenőmentesen működhessen, megfelelve a különböző hatósági szabályzóknak és a karbantartó cég műszaki igényeinek is.
– 2020 februárjában álmomban nem gondoltam volna, hogy egy-két hónapon belül ezzel kell foglalkoznunk a válsághelyzet egyik eredőjeként. Sok emlékezetes krízist élt át már az iparág, itt van például a 2001. szeptember 11. utáni helyzet, ugyanakkor minket a Malév csődje is kihívás elé állított.
A világ az elmúlt évtizedekben jelentős változáson, fejlődésen ment át. Vajon 35 éve, vagy most jobb egy ilyen helyen dolgozni?
– Egészen más a kettő. Amikor 36 éve idekerültem, egy családias környezetben működő, 4-5 millió utast kezelő légikikötő voltunk. Ismertünk mindenkit név szerint, a Malév ikonikus pilótáit, légiutas-kísérőit is. Amikor elkezdtem dolgozni a repülőtéren, akkor már működött a Terminál 2A, így én már a két terminálos üzemmódot szoktam és tanultam meg. A mostani helyzet egészen más. 2019-ben 16 millió felett volt az utasszám és több mint 120 000 a le- és felszállások száma. Ma már az igazi kihívás ennek a forgalomnak a kezelése, kiszolgálása. Munkám mindegyik szakasza élvezetes, mindig találok benne újat – mondta.
Vajon ha elutazik valahova repülővel, akkor turista, vagy „megfigyelő”?
– Egyértelműen megfigyelő, de nem a hibákat keresem, hanem a jó példát, a remek, logikus, gyakorlatias megoldásokat, amit aztán hazahozva, a mi repülőterünkhöz igazítva akár mi is alkalmazhatunk. Rengeteg ilyen volt az elmúlt években a legapróbb dologtól a nagyobbakig. Kritikát könnyű megfogalmazni, különösen, ha nem ismeri az ember az okokat, egyes helyzetek vagy döntések hátterét. Bár a repülés nagyon szabályozott, percre pontosan meghatározott rendszer, mégis minden repülőtér más. Épp ezért, ha nyitott szemmel jár az ember, össze lehet szedni a jó ötleteket
– mondta a szakember.
Európai szinten is elismert repülőtér a budapesti
Zoltán elárulta, tökéletes reptér nincs, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai, de repülőtérforgalmi szakmai szempontból talán a müncheni az, amely a legközelebb áll a tökéleteshez. Felmerülhet a kérdés, akkor vajon a legnagyobb magyar repülőtér milyen szinten van?
– Európai szinten is elismert repülőtér a budapesti. Két, 3 kilométernél is hosszabb futópálya, minden időjárási körülmények között használható műszerezettség, a legnagyobb repülőgépek fogadására is alkalmas forgalmi infrastruktúra, első osztályú egészségügyi szolgálat – van mire büszkének lennünk.
Sz. Gy.
