A Koronavírus-járvány miatt a tavalyi évhez hasonlóan, 2021-ben is elmarad a Káposztafeszt, Vecsés legjelentősebb, legtöbb embert megmozgató rendezvénye. Pedig már tavaly is jelentős előkészületek voltak, hiszen az lett volna a 20. fesztivál.
De vajon hogyan kezdődött, hogyan alakult ki ez a mára már országos népszerűségnek örvendő rendezvény?
– Vecsés, 2001. július 1-jén lett város, majd szeptember első hetében kaptuk meg az erről szóló oklevelet. Ezt a település életében igen fontos eseményt a város, a piactéren rendezett nagyszabású rendezvénnyel ünnepelte meg. Az ezt követő hétvégén a településrészek külön-külön is tartottak városavató ünnepséget. A Faluban ez jó alkalom volt arra, hogy több külföldi település mintájára, egy fesztivál keretében, a városavató ünnepség mellett, a Vecsést oly híressé tett káposztáról is megemlékezzünk. Az első feszten csak egy nagy sátorban zajlottak az események, ahol a nyugdíjasklubok 2-3 üstben káposztát főztek. Volt savanyúságverseny, a nyugdíjasok és az egyházi kórus tagjai káposztás rétest sütöttek, a Rosmarein tánccsoport bemutatta a vecsési táncokat, invitálva a vendégeket annak elsajátítására, valamint a Brunner zenekar kora hajnalig szórakoztatta az első Káposztafeszt vendégeit – elevenítette fel a legelső alkalmat Doróné Zemmel Katalin, aki 13 évig volt a fesztivál egyik fő szervezője.
A következő évben arra gondoltak a szervezők, hogy jó lenne a szervezéshez külsős segítséget felkérni. Egy fesztiválok szervezésével foglalkozó céget bíztak meg a második Káposztafeszt lebonyolításra. Kezdeményezésükre a már előzőleg is megtartott savanyúságversenyen kívül konferencia zajlott az iskolában, főzőversenyt hirdettek káposztás ételekből, kézműveseket hívtak. A szervező cég egyetlen gondja volt, hogy nem rendelkeztek helyi ismeretekkel, így egy olyan intézményi háttért és személyt kerestek, aki ezekkel rendelkezik, így került a képbe a Városi Könyvtár, melynek akkori vezetője volt Kata.
A második Káposztafeszten a főzőversenyen összesen 13 csapat vett részt, de olyan jó hangulata volt a rendezvénynek, hogy már akkor többen jelezték, a következő évben rájuk is lehet számítani.
– A harmadik fesztivált már mi szerveztük, mondhatni, kicsit lekoppintottuk az előző szervezőket. Minden évben rutinosabbak lettünk a lebonyolításban, több kézművest, egyre nevesebb fellépőket hívtunk, és az évek során egyszer csak azt vettük észre, hogy nem férünk el az Epres területén. Volt olyan év, amikor több mint száz főzőcsapat jelentkezését fogadtuk – mondta a fejlődésről.
– Mivel minden évben több és színvonalasabb programot szerettünk volna biztosítani a vendégeknek, ennek megfelelően a munka is egyre több lett. A végén már nagyon sok szálon futottak az események, többnyire az egész nyaram ráment a szervezésre, és ennek volt köszönhető, hogy
13 év után egy kis szünetet kellett tartanom – mondta Katalin, aki jelenleg már csak kisebb részfeladatokat vállal, a színpadon zajló események közül az amatőr együttesek műsorairól és a hagyományőrző programokról gondoskodik.
A Káposztafeszt szervezése szinte egy egész éves feladat. Már az év elején el kell kezdeni a szervezést, a színpadi programokat lekötni, a jelentkezési lapokat a főzőversenyre elküldeni, a kézművesek jelentkezését regisztrálni. A fesztivál utáni hetekben pedig a szervezők minden évben értékelik a rendezvény pozitívumait és a negatívumait.
A Káposztafeszt mára már bőven kinőtte az Eprest, volt olyan év, amikor a 400-as főút egy szakaszát zárták le, máskor a Régi Ecseri utat vették igénybe a kézművesek sátrainak elhelyezésére, a Lanyiban pedig plusz színpadot állítottak fel.
De Katalin így sem tud – és valószínűleg nem is akar – elszakadni a Káposztafeszttől, hiszen a hamarosan megjelenő, a fesztivál múltját, történetét bemutató könyvet is ő írja. A Fesztivál Szervező Bizottság volt az, aki megbízta a könyv megírásával, mely az Agrárminisztérium Hungarikum Bizottsága által kiírt pályázat keretében valósul meg. „Mivel 13 évig voltam egyik fő szervezője ennek a fesztiválnak, és az Értéktár Bizottságnak jelenleg is tagja vagyok, arra kértek, írjam meg én ezt a könyvet. Közrejátszott, hogy a koronavírus miatt „üres volt” a telem, nem tudtunk menni barátokhoz, ismerősökhöz, ezért úgy döntöttem, elvállalom. A „kézirat” 330 oldal lett, amely a szerkesztés után 258 oldalon keresztül mutatja be Vecsés 1786-os újratelepítés utáni időszakában a káposztatermesztés és savanyítás útját, a családi vállalkozások jelenét, személyeket, akik e tevékenységnek a munkafolyamatait forradalmasították, természetesen a Káposztafeszteket sok-sok képpel illusztrálva, és mindazokat az értékeket, amelyek a helyi és országos Értéktárban szerepelnek és valamilyen módon köthetők a Káposztafeszt rendezvényéhez.” – mondta Katalin.
A könyv bemutatója a Káposztafeszt napján, szeptember 26-án lesz, a Tájházban.
Miért szeptember utolsó hétvégéje lett a Káposztafeszt időpontja?
A vecsési búcsú – amit szintén az Epresben tartanak – mindig szeptember 14-ét követő hétvégén van. A következő hétvége volt még szabad, és erre csapott rá az akkori szervezőbizottság, ugyanis az ezt követő hétvége már októberre esik, ami a szintén hagyománynak tekintendő szüreti bál időpontja.
Sz. Gy.
